Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)
Kulturális népművelő egyesületek
A SZAKMÁM KATOLIKUS OLVASÓKÖR IRATAI 1910-1949 1 kötet =• 0,02 ifin A szakmán „Katholikus Olvasókör" 1910. január 27-én tartotta alakuló közgyűlését, mintegy 65 katolikus polgár jelenlétével. Az elnöklő Kanyó Tamás szakmári lelkész így nyitotta meg a gyűlést: „... ily kör alakulása nagy erkölcsi haszonnal lehet a hívekre nézve, mert katolikus érzelmű jó hírlapok-, hasznos olvasmánya könyvek olvasása, valamint közérdekű előadások következtében szívüket és eszüket kiművelhetik, s ezáltal a hazának és az egyháznak hasznos polgáraivá válhatnak ... minél számosabban lépjenek be a Katholikus Olvasókör tagjainak sorába, és összetartó munkássággal igyekezzenek a szent ügy érdekében buzgólkodni, mert az összetartásban rejlik az erő, és munkájukon is csak így lesz az Isten áldása." Az egyesület tagjai közé 62 fő lépett be. A kör védőszentje Szent József lett. (A kör pecsétjébe is az ő képe került.) A beiratkozási díjat 1 koronában, az éves tagdíjat 2 koronában állapították meg. Megválasztották a tisztviselőket: elnök Szabadi Ferenc, alelnök Tóth János, jegyző Molnár Vendel (tanító), pénztáros Rigó György, könyvtáros ifj. Boromisza János lett, és megválasztottak a bizottmányba 12 rendes és 4 póttagot. Az egyesület alapszabályát a kalocsai érsek megerősítette, s 50 koronával segélyezte az Olvasókört. Helyiségül Tóth Károlytól béreltek egy szobát. Elhatározták az „Alkotmány", „Kalocsai Néplap", „Tolnai Világlap" és egy, a munkások részére való hírlap beszerzését. Könyvtárukat felajánlott könyvekből, valamint a Földművelésügyi Minisztériumtól, a Szent István Társulattól és a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsától kért ajándékkönyvekből gyarapították. Később saját erőből is vásároltak könyveket, és újabb újságokra fizettek elő. Kanyó Tamás plébános a „Szív" c. újságot a kör tagjai részére ajándékként járatta. Az I. világháború miatt 1917. december 31-től szünetelt a kör működése. 1921. február 10-én tartottak újra gyűlést, ahol elnöknek újra választották Szabadi Ferencet, alelnök Musza János, jegyző Molnár Vendel, pénztáros id. Vén József, könyvtáros ifj. Szabadi Sándor lett, s megválasztottak 12 rendes és 4 pót választmányi tagot. 1930. január 7-i közgyűlésen úgy határoztak, hogy a kör belép a Katolikus Népszövetségbe. A kör italméréssel is foglalkozott, - ez lett egyik bevételi forrása - így borkezelőt is alkalmaztak, akit minden évben újra választottak. Ennek kapcsán két pénztárnoka lett a körnek, egy tagdíj pénztárnok és egy borpénztárnok. Évente egy alkalommal Budapesten 3 napos országos nagygyűlésen vehettek részt. 1935-ben a megtakarított pénzükből házat vettek, hogy a körnek saját helyisége legyen. Bevételük a tagdíjból, érseki adományból, bálok, táncvigalmak rendezéséből, kuglipálya, biliárdasztal használati díjából, italmérésből adódott, kiadásaikat a helyiség fenntartása (terembér, fűtés, világítás), postaköltség, újság-, könyvrendelés stb. képezték. A II. világháború alatt a fronton lévők hozzátartozóinak segítésére műkedvelő előadást szerveztek, ennek bevételét fordították segélyezésre. Az egyesület feloszlatását a 1.309/1946. IV. 3. BM sz. belügyminiszteri határozat alapján az alispán 56.768/1946. sz. leiratában közölte. Ennek ellenére - a jegyzőkönyvek tanúsága szerint - a kör továbbra is működött. Az 1948. november 9-én megtartott közgyűlés tárgya azonban már: „a kath. kör helyett valamely demokratikus egyesület szervezése, megalakítása" volt. Többen gazdakörré való átalakításra gondoltak, de
