Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)
Kulturális népművelő egyesületek
kiderült, hogy nincs szükség a kör átszervezésére, mert katolikus körként is engedélyezni fogják a további működést. Alapszabályukat jóváhagyásra újólag felterjesztették a Belügyminisztériumba, melyet az jóváhagyott. A Függetlenségi Népfront 1949-ben elrendelte a tisztikar demokratikus átszervezését, melynek alapján az MDP-ből 10 rendes és 2 póttagot, a Független Kisgazdapártból 5 rendes és 1 póttagot, a Nemzeti Parasztpártból 5 rendes és 1 póttagot választottak. Még ebben az évben döntöttek arról is, hogy ha szükséges, a Földművesszövetkezetbe lép be a kör és nem a DÉFOSZ-ba. A kör utolsó jegyzökönyve 1949. szeptember 5-én kelt a választmányi ülésen. A fond anyaga mindössze egy kötetből áll, melyben a közgyűlési és választmányi ülések jegyzőkönyvei találhatók. A jegyzőkönyvekből sokat megtudunk a kör működéséről, így a tagok számáról, a pénzügyi elszámolásról, a tisztviselői kar változásáról, problémáik megoldásáról. Mutató nem készült a kötethez, így átlapozással kutatható. 1. kötet Közgyűlési és választmányi ülések jegyzőkönyvei 1910-1949 X. 66 A SZEREMLEI REFORMÁTUS OLVASÓKÖR IRATAI 1932-1949 1 doboz = 0,03 ifin Az olvasókör 1932. március 13-án az Ifjúsági Egylet helyiségében tartotta alakuló közgyűlését. Ekkor fogadták el az alapszabályt, választották meg a tisztikart (elnök, alelnök, gazda, pénztárnok, ellenőr, jegyző, könyvtáros), a 12 fős választmányt és a 4 póttagot, valamint a 3 fős számvizsgáló bizottságot. 1933-ban átvették a Szeremlei Református Ifjúsági Egylet ingó és ingatlan vagyonát, a vagyont terhelő tartozásokkal együtt. Az olvasókör elfogadta vallási és erkölcsi tekintetben a presbitérium ellenőrzését, működését a valláserkölcsi, hazafias érzések jellemezték. Az egyesület semmiféle pártot nem támogatott, tilos volt a politizálás. A közművelődést szolgáló irodalmi, történeti, néprajzi, zenei, gazdasági tárgyú előadásokat tartottak, hírlapokat járattak. Tagjai rendes és pátroló tagok voltak. Italméréssel is foglalkoztak, így a bor biztosítására 3 fős borvásárló bizottságot hoztak létre, melynek tagjait - hasonlóan a tisztikar és választmányhoz - évente újraválasztották. 1938-ban új ház (bankkölcsönnel történő) vásárlását, 1939-ben a régi helyiség eladását határozták el. Az eladás és vétel 1941-ben történt meg, saját céljaiknak megfelelően átalakították az épületet. A berendezés megvásárlására, s az adósság rendezésére gyűjtést végeztek. Jó kapcsolatban voltak az egyházzal, más egyesületekkel, pártokkal, kiknek helyt adtak az épületben gyűléseik tartására. Az egyesület bevételeit a tagdíjak, terembér, adományok, előadások bevétele, biliárd-, kártya-, kuglipénzek képezték. Kiadásai között szerepeltek az épület fenntartási, javítási, biztosítási költségei, adók, közterhek, az üzletvezető járadéka, újság előfizetési díja, árvízkárosultaknak jutatott adomány. Az egyesület működése az 556.076/1949. IV. 3. BM sz. belügyminiszteri határozattal, (7241/1949. alispáni irat) szűnt meg. 1949. május 22-én a választmányi ülésen felmerült, hogy az olvasókör épületét a szeremlei földműves szövetkezetnek átadják vagy bérbe adják. A döntést a közgyűlés hatáskörébe utalták. Erről azonban már nincs adatunk.
