Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)
Kulturális népművelő egyesületek
A KECSKEMÉTI KATONA JÓZSEF TÁRSASÁG (1933-IG KÖR) IRATAI 1891-1949 (1955) 7 doboz + 1 csomó = 0,67 ifin A Katona József Társaságot 1891. május 28-án alakították Kecskeméten Katona József Kör néven a városi középiskolák és felsőfokú tanintézetek tanárai. A kör megalakulásának előzményei azonban hét évre nyúlnak vissza. Katona József szülőházára 1883-ban emléktáblát helyeztek, s ekkor merült fel egy róla elnevezendő irodalmi kör alakításának gondolata. 1884-ben Felolvasó Társaság alakult próbaképpen, alapszabályok nélkül. Működésének talaját a reáliskolai böjti estélyek és azokkal párhuzamosan a Kecskeméti Természettudományi Társulat népszerű előadásai készítették elő. A Felolvasó Társaság 1884-1890 évente 10-15 népszerű tudományos előadást rendezett a város közönsége számára. Ez a társaság kezdte meg a november 11-i Katona-emlékünnepek szervezését. 1891. február 8-án tartott közgyűlésében elhatározta a Felolvasó Társaság, hogy eddigi ideiglenes jellege és évről-évre újra alakulása helyett Katona József Kör néven, mint állandó szervezetű irodalmi és közművelődési társaság folytatja működését. Az alapszabály belügyminiszteri jóváhagyása után, 1891. május 28-án az alakuló közgyűlés elnökké választotta Horváth Dömét, nyugalmazott táblai tanácselnököt és volt országgyűlési képviselőt. A kör tiszteletbeli, rendes és pártoló tagokra oszlott. Az első években a kör működése a böjti és adventi ismeretterjesztő és szépirodalmi előadások, felolvasások és hangversenyek tartására korlátozódott. Ezen kívül évente megtartották a Katona-emlékünnepeket (Katona József születésnapján, november 11-én). 1902-ben a Katona József Kör munkaprogramja jelentős mértékben bővült. Ismeretterjesztő Szabad Líceumi előadássorozatot kezdett. Ugyanebben az évben indultak a kör népies előadásai, egy-egy téli időszakban 10-12 előadással. Már 1907-ben tervbe vették az ismeretterjesztő és tudományt népszerűsítő előadások kiterjesztését a város müveit közönségén kívül a földműves és iparos „középosztály"-ra is. Ez a gondolat 1909-ben öltött testet az ún. Munkásgimnázium szervezeteként, amely az Uránia Magyar Tudományos Egyesület által kidolgozott program szerint működött. Telente 10-12 előadást tartottak. A Munkásgimnázium szervezése sokáig dr. Kovács Pál jogakadémiai igazgató, a kör titkára nevéhez fűződött. A Katona József Kör ezekben az években egyetlen hivatásos szerve volt az iskolán kívüli népmüvelésnek. 1911-től iparosképző előadások folytak. 1912-ben a kör oktatási jellegű munkája pusztai előadássorozattal bővült. Ez az öt féle előadássorozat a város lakosainak minden rétegéből nagyszámú hallgatóságot vonzott. A város évi 300 koronás segéllyel, az Országos Szabadoktatási Tanács pedig évi 600 koronával támogatta a kör munkáját. 1913. október l-jétől a kör Népirodát tartott fenn, amely főleg a szegényebb lakosság számára mindennemű hivatalos ügyben tanáccsal, útbaigazítással szolgált. (A Népiroda 1919 áprilisáig állt fenn.) Az I. világháború alatt az előadók és a tagok nagy részét katonának hívták be, ezért kezdetben az előadások számát, később a közgyűlések számát is csökkentették. A kör tevékenysége több mint egy évig szünetelt, csak a Népiroda működött. A választmány 1920. február 28-án tartotta első ülését a hosszabb szünet után. 1926ban tisztújító közgyűlésen fogadták el a kör irodalmi társasággá való átalakításának gondolatát. A szervezésig két éves átmeneti időszakot állapított meg a közgyűlés. A kör
