Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)
Kulturális népművelő egyesületek
azonban csak 1933 júliusában alakult át „tisztán irodalmi célokért dolgozó" Katona József Társasággá. A célokat így fogalmazták meg: "Nem döngetjük irodalmi irányok vagy társaságok ajtajait. A magyar nemzeti irodalom megszentelt ösvényein akarunk járni, ... dolgozni Katonáért, az ö nevében ..." Elnökké balásfalvi Kiss Endrét választották, aki tiszti főügyésze, majd (1934-1938-ig) polgármestere volt a városnak. A Katona József Társaság a város egészét átfogó kulturális munkáról lemondott - az ismeretterjesztő szerepet más körök vették át - sokkal nagyobb intenzitással fordult az irodalom felé. 1939-ben a társaság tisztikarára, valamint az elnök személyére nézve határozatot hoztak, hogy „az elnöki tisztséget ugyanaz a tag egyfolytában legfeljebb 6 évig viselheti". A társaság elnökévé 1939-től dr. Szabó Kálmán múzeumigazgatót választották. A II. világháború a társaság működésére is hatással volt. 1944. április 18-án tartották az utolsó közgyűlést a háború időszakában. A háborút követően 1946. november 6-án ült össze a közgyűlés. A belügyminiszter rendeletére végrehajtották a „demokratikus elveknek" megfelelő intézkedéseket. A társaság ezt követően is megtartotta felolvasó üléseit, nagyszabású irodalmi ünnepélyeket szervezett. 1947 decemberétől több ízben közös rendezvényeket szervezett a Magyar-Szovjet Művelődési Társasággal. Az 1949. november 15-i rendkívüli közgyűlés pedig már határozatilag elfogadta a Katona József Társaság beolvadását a Magyar-Szovjet Művelődési Társaságba. A beolvadással kapcsolatban a Katona József Társaság nem óhajtott kikötéseket tenni, alapszabálya szerinti kötelességének tekintette azonban, hogy felhívja a Magyar-Szovjet Művelődési Társaságot Katona József emlékének és a Katonairodalomnak ápolására. A fond anyagán belül a közgyűlési jegyzőkönyvek és titkári jelentések szinte teljes egészében megmaradtak. A tagnyilvántartások évek szerinti kimutatásban szerepelnek. A levelezéseket időrendbe rendeztük, csak átlapozással kutathatók. (A rendezettség további foka lehetne a levelezéshez mutató készítése.) Az írói munkásságokat magában foglaló tétel a kör, társaság tagjainak, előadóinak írásait tartalmazza. A tétel azonban koránt sem teljeskörü, az 1891-től 1936-ig folyamatosan megjelenő évkönyvekben azonban rendszeresen közölték az egyes előadások szövegét. A Hornyik-emlékkönyv szerkesztése 1935-36-ban folyt, amelyet a társaság titkára, Garzó József végzett. Az irategyüttes főleg az ő levelezéseit tartalmazza. 1941-ben ünnepelték Katona József születésének 150. évfordulóját. A nagyszabású ünnepséggel kapcsolatban számos irat keletkezett, ezek az előkészítési, lebonyolítási munkálatokra mutatnak rá. A pénztári iratok főleg pénztárnaplók, amelyek az alapító rendes és pártoló tagok tagsági díjainak befizetését tükrözik. A fond anyaga segédletek hiányában csak átlapozással kutatható. 1. doboz 2. doboz 1. Közgyűlési és választmányi ülések jegyzőkönyvei (köt.) 1891-1902 2. Ua. (köt.) 1902-1932 3. Ua. 1928-1949 4. Főtitkári jelentések 1893-1949 5. Alapszabályok 1891-1935 6. Tagok névjegyzékei 1891-1948 7. Törzskönyv (köt.) 1891-1907 8. Taggyűjtő ívek (füz.) 1891-1893 9. Taggyűjtő aláírási könyv (köt.) 1895-1914 10. Tagok névmutatója (köt.) é.n. Levelezés 1891-1918
