Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)

Egyéb egyesületek

Az egyesület iratait a BKMÖL XXII. 103 Kiskunfélegyháza Város Polgármesteri Hivatal iratai fondból választottuk le. A fond anyagát tárgyi tételekbe rendeztük. A megmaradt iratok között található az Egyleti Krónika 1935-1946, mely tartalmazza az egyesület életének minden fontosabb mozzanatát. Az 1945-46 év eseményeit krónikaszemen sorolták fel. Ezen túl csak az alapszabály és a megszüntetéssel kapcsolatos levelezés, valamint egy pénztári napló maradt meg. Az iratanyag átlapozással kutatható. 1 dosszié 1. „Egyleti krónika" 1935-1946 2. Alapszabály . 1935 3. Megszüntetéssel kapcsolatos iratok 1946-1948 4. Pénztári napló 1945-1946 X. 277 A BÁTYAI KATOLIKUS KÖR IRATAI 1902-1949 / doboz = 0,07 ifin A kör 1902. március 6-án tartotta alakuló ülését, ahol elfogadták az alapszabályt, és elnöknek Jeszenovics Félix főtisztelendőt, alelnöknek Okvátovity Ferencet, titkárnak Hervanek Gyulát, pénztárnoknak Koprivanacz Sándort választották. (Jeszenovics Félix 30 éven át volt az egylet elnöke.) Választottak még 2 ellenőrt, 2 gondnokot, és 12 igazgató-választmányi tagot is. Az egyesület fővédnöke Császka György kalocsai érsek volt. Az 1914-es közgyűlési jegyzőkönyvükben így fogalmazták meg a kör célját: „... csak életerős talajon fejlődhet igaz vallásosság, miért is szükséges, hogy a kath. körök keresztény szellemben működjenek, tagjai pedig hithű katholikusok legyenek. Második célja pedig az, hogy összetartó szeretet által tagjait tisztes szórakozásban részesítse, munkában kifáradt testüket felüdítse, s az élet harcaiban jóakaró tanácsokkal szolgáljon. Hogy pedig ezen nemes célokat elérhessük, ahhoz mindnyájunknak egymás iránti szeretetre, összetartásra és jóakaratra van szükségünk." Az 1937-ben módosított alapszabály szerint tagja lehetett a körnek minden helybeli és vidéki feddhetetlen jellemű egyén, aki nem volt tagja a szabadkőműveseknek. A kör rendes tagjai csak férfiak, alapító és tiszteletbeli tagjai férfiak és nők, míg pártoló tagjai csak nők, és a vidéken (Bátya külterületén, a szállásokon) lakó férfiak voltak. Minden újonnan belépő tag kötelezettsége 3 évre szólt. A tagok száma 1908-ban 74, 1922-ben 210, 1943-ban 289, 1949-ben 249 fő volt. Az egyesület szervezeti felépítése a következő volt: közgyűlés, igazgató választmány (tisztikar és 15 választmányi tag) és tisztikar (egyházi és világi elnök, alelnök, jegyző, pénztáros, könyvtáros. Az egyházi elnök a mindenkori plébános volt - ha maga is tagja volt a körnek -, ő képviselte a kört, akadályoztatása esetén a világi elnök töltötte be ezt a tisztet. Az alakulás évében a kör helyiségének biztosítására Koprivanacz Sándor pénztáros 200 koronát adományozott, majd 800 koronát kölcsönzött, ezért arcképét, mint a „jótékonyság mintaképét" elhelyezték a kör helyiségében. 1924 húsvétján szentmise volt a templomban a kör tagjaiért, itt mutatkozott be először egyházi énekeket énekelve a köri dalárda. 1925-ben az épület bővítését határozták el, és „költség fedezésére hozzájárulás" címen fejenként 200.000 koronát, 1926-ban 100.000 koronáit szavaztak meg. Ezen kívül 223