Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)
Egyéb egyesületek
felvettek még 20.000.000 korona kölcsönt az Egyházmegyei Takarékpénztárból. A 164 tag közül 158 fizetett építési hozzájárulást és tagdíjat. Fontos szerepe volt a helyiségnek, hiszen a tagok állandó találkozási színtere volt és kaszinói minőséggel bírt, s mint ilyen a szükséges eszközökkel, könyvtárral, ismeretterjesztő folyóiratokkal, hírlapokkal, szórakozási eszközökkel fel volt szerelve. 1927-ben Vigalmi Bizottság alakult, elnökévé Recherer István kántortanítót választották, akit a választmány azon üléseire, melyen mulatság rendezését tárgyalták, meghívtak. A bizottság tagjai hivatalból a kör tisztikarához tartoztak. Téli hónapokban ismeretterjesztő előadásokat tartottak, melyek tárgyai rendeletek, heti események, községi közügyek stb. voltak. Méltón ünnepelték a kör alakulásának 20., majd 40. évfordulóját, de megemlékeztek Mátyás király születésének 500. évfordulójáról, valamint Horthy Miklós kormányzó 20 éves országlási jubileumáról is. Az I. világháborús hősi emlékmű és országzászló költségeinek fedezésére az éves tagdíj 50 %-át ajánlották fel. Rendszeresen támogatták a Katolikus Sajtó Egyesületet. 1949-ben az elnök utasítást kapott, hogy a választmány 50 %-ban az MDP, másik 50 %-ban a Kisgazda és a Paraszt Pártból legyen megválasztva, és a névsort a Nemzeti Bizottság hagyta jóvá. 1949-ben a kör társalgó szobáját a DÉFOSZ helyi szervezetének rendelkezésére bocsátották irodahelyiség céljára. Az egyesület látva a különböző társulatokban a belépéssel járó előnyöket, belépett a Magyar Gazdaszövetségbe, s pártoló tagja lett a Szent István Társulatnak. A kör élete mozgalmas volt, a világháborúk alatt is a jellegének megfelelően működött. Felolvasó esteket, színielőadásokat, bálokat tartottak. Jegyzőkönyvben rögzített utolsó ülését (választmányi) 1949. július 12-én tartotta. Megszűnésének időpontjáról és módjáról nincsenek adataink. A fond anyaga hiányos, levelezése egyáltalán nem került a levéltárba. A jegyzőkönyv kötetében közgyűlési, alakuló- és választmányi ülések jegyzőkönyvei találhatók. Az üléseket imával nyitották meg. Az 1917 és 1921 közötti jegyzőkönyveket „Bátyai Róm. Kat. Olvasókör" néven vezették, a megjelentek azonban azonosak a kör tagjaival. 1927. január 16. és 1933. január 14. közötti időszakról nincs a kötetben jegyzőkönyv. A tagsági törzskönyv („Bátyai Róm. Kat. Olvasókor") betűrendes nyilvántartás a tagok hátralékos, előírt és befizetett tagdíjáról. Pénztárkönyve tükrözi, hogy a kör bevételét a felvételi és tagsági díjak, rendezvények és az italmérés jövedelme, valamint adományok jelentették. Kiadásai között a kör fenntartási költségei (fűtés, világítás, papír, olaj, javítások, biztosítás), adó, italvásárlás, újság előfizetés. (1938-ban: Kalocsai Néplap, Új Lap, Népújság, Rózsafüzér Királynéja, Vasárnapi Könyv, Nemzeti Újság, A Szív.) stb. szerepeltek. Italmérési könyv a vásárolt és elszámolt italok mennyiségét és értékét tartalmazza. 1. doboz 1. Alakuló, közgyűlési, választmányi ülések jegyzőkönyvei (köt.) 1902-1949 2. Tagsági törzskönyv (köt.) 1937-1949 3. Pénztárkönyv (köt.) 1937-1949 4. Italmérési könyv (köt.) 1937-1949