Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)

Egyéb egyesületek

zsa Vadásztársaságba, mint önálló brigád beolvadjanak". Az egyesület további működéséről és megszűnéséről nem sikerült adatot kikutatnunk. A pénztárkönyv szerint a bevételek között tagdíjak, büntetéspénzek, vadak értékesítéséből befolyt összegek szerepelnek. Az egyesület kiadásai között könyvmegrendelés, a „Nimród" c. újság előfizetése, terület- és tölténydíjak, vadszállítási fuvardíj, méreg ára, hajtódíj stb. szerepelnek. Kutatási segédlet nem készült, így a fond anyaga csak átlapozással kutatható. 1. csomó 1. Alakuló, közgyűlési, választmányi ülések jegyzőkönyvei 2. Közgyűlési, választmányi ülések jegyzőkönyvei (füz.) 3. Tagnévsor 4. Pénztárkönyv (köt.) 1945- 1950 1946- 1949 1946, 1950 1947- 1950 X. 272 A FÉLEGYHÁZI AGARÁSZ- ÉS VADÁSZEGYLET IRATAI 1873-1876 1 doboz = 0,03 ifm A Félegyházi Agarász- és Vadászegylet 1873. január l-jén alakult (három évre). Az egylet célja a vadászat gyakorlása, nagyobb vadászterületek kibérlése, vadtenyésztés, nagyobb társas vadászatok rendezése és kisebb vadászatoknak egyénenkénti gyakorlása, az orvvadászat megakadályozása volt. Az alapító tagok évente fejenként 4 forint tagdíjat voltak kötelesek fizetni. Ez az összeg képezte az egylet vagyonát. A „vendég"-tagok 3 forint évdíjat fizettek. Az egylet vagyonát gyarapította ezen kívül még a nagyobb vadászaton lőtt és az egyleti pénztár javára eladott vadak ára, a büntetési pénzek, az egylet által rendezett mulatságok jövedelme, és az önkéntes adományok. Az egylet tisztviselői, az alapszabály szerint két elnök, egy valóságos és egy tiszteletbeli, egy közös bíró, vadászmester, két jegyző és egy pénztárnok. A tisztviselőket év elején titkos szavazással választották. Az egylet első elnöke Bánhidy István volt és maradt is az egylet megszűntéig. A pénztárnok Móczár Andor, jegyző Szőke Ferenc, segédjegyző Tarjányi Kálmán, vadászmester Bánhidy Ferenc volt. Az egyletnek az öt vezető tisztségviselőn kívül 58 rendes tagja volt az alakuláskor. Az első közgyűlésen döntöttek a két bérelt vadászterület, Harkakötöny, és Csólyospálos puszták agarászatra és vadászatra való felosztásáról. A harkakötönyi területet agarászatra és vadászatra, Csólyospálost puskás vadászatra használták. Az egylet a vadászatok mellett még agárversenyeket is rendezett, ezek eredményeit mindenkor rögzítették a jegyzőkönyvekben. Az egyesület az 1876. február 6-án tartott közgyűlésen, mivel az egylet eredetileg 3 évre alakult, feloszlott. A fond anyaga - az egyesület rövid ideig tartó működéséhez képest - jól reprezentálja a tevékenységet. Az iratokat tárgyi tételekbe rendeztük. Az egylet iratai közül megmaradt a jegyzőkönyv, az alapszabály és néhány irat. A jegyzőkönyv (melyet rendszeresen vezettek a választott jegyzők) tartalmazza az egylet