Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)
Egyéb egyesületek
életére vonatkozó összes fontos adatot, a tisztségviselők választását, a tagfelvételi határozatokat, a pénzügyi helyzetről szóló beszámolót, az agárversenyek eredményeit. Az alapszabály tartalmazza az egylet működésének összes jogi feltételét. Az iratokat nem iktatták csak az érkezés sorrendjében sorszámmal látták eL (Ebben a rendszerben hagytuk meg.) Iratok a 3-as sorszámtól a 3l-es sorszámig maradtak meg, a 1-2. sorszámú irat hiányzik. A sorszámozott iratok között pénztári elszámolásokat, pénztári kimutatásokat, vadászatok időpontjának közlését, tagfelvételi és kilépési kérelmeket, tagnévsort, fegyver- és lőszerárjegyzéket talál a kutató. A fond anyaga átlapozással kutatható. 1. doboz 1. Közgyűlési és választmányi ülések jegyzőkönyvei (köt.) 1873-1876 • 2. Alapszabály 1873 3. Sorszámozott iratok (3-31. ssz.) 1873-1876 X..274 A KISKUNHALASI DIANA VADÁSZTÁRSASÁG IRATAI 1924-1944 1 kötet = 0,02 ifin Az egyesület „II. számú Vadásztársaság" néven alakult 1924. június 18-án. A tisztikar a következő tagokból állt: elnök Ador Sándor, ügyész dr. Jenéi Andor, pénztáros Szarvas Imre, jegyző Zsótér Zoltán. A választmány 7 tagból állt. Az elnök az alakuló ülésen ismertette a szabályokat: „...a várossal kötött szerződés értelmében a vadászatot üzérkedés-szerüleg űzni nem szabad. így senki a vadat el nem adhatja." A körvadászatokon a zsákmány közös volt, egyenlő arányban osztották fel, az osztatlan rész a társaság pénztárát illette. A jelentkezők közül tagnak 13 főt vettek fel, a szerződést aláírt bérlők száma pedig 28 fő volt. Az első félévre 250.000 koronát kellett tagdíjként fizetni, a következő félévre pedig a bérbe adott területek arányában állapították meg a tagdíjat. 1924-ben Ádor Sándor elnök elhunyt, helyette dr. Jenéi Andor ny. rendőrkapitányt választották meg, aki ezt a tisztséget az egyesület megszűnéséig töltötte be. Az elnökválasztó ülésen határozták el: a társaság tagjai közül esetről-esetre vadászmestert választanak, olyat, aki a területet legjobban ismeri. 3 tagú számvizsgáló bizottságot és 8 tagú intéző bizottságot neveztek ki. Az egyesület a „Diana Vadásztársaság" nevet az 1925. január 18-i közgyűlésen vette fel. Az éves tagdíj ekkor 350.000 korona volt. Az 55 fős taglétszámból 15 helyet a Balotai kültagoknak biztosítottak. A vadászati tilalmi időt mindig előre meghatározták. 1925 augusztusban pl. a választmány elhatározta, hogy a tilalmi időt a megengedettnél is tovább tartja feim, ezzel a nyúlállomány szaporulatát akarták növelni. Ugyanezen év augusztusában tartott rendkívüli közgyűlésen meghatározták az éves vadászati rendet is: „Október hóban tartatik négy társas vadászat, közös zsákmánnyal, melyben azonban a résztvevők száma szerint egy-egy nyúl lőhető. Egy területet azonban kétszer társasvadászaton vadászni nem szabad." Az állatállomány növeléséről a tagok maguk is gondoskodtak: pl. 1927-ben Brinkus Sándor vadász az általa tojásból nevelt - öt darab fácánt a társaságnak ajándékozta. 1927-től felvételi díj címén
