Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)
Egyéb egyesületek
A KISKUNHALASI REFORMÁTUS NŐSZÖVETSÉGIRATAI 1929-1949 1 csomó + 2 kötet = 0,03 ifin Az egyesület kiskunhalasi Protestánsnők Szövetsége" néven alakult 1923-ban. (A bélyegzőn Protestáns Nőszövetség Kiskunhalas 1923 felirat olvasható.) 50 Az 1923. április 28-i alakuló közgyűlésen a főgondnok arra kérte a megjelent hölgyeket, hogy „a vallásos érzés s a hit mélyítésére és ápolására egy szervezetbe, szövetségbe tömörüljenek, hogy összetartva, a magyar hazafias protestáns nők elhanyagolt egyházi életünket felvirágoztassák és sokat szenvedett megcsonkított hazánkat segítsék talpraállítani". Elnöknek dr. Thúrocy Dezsőnét választották meg. A tisztikar az elnökön kívül 2 alelnökből, titkárból, pénztárosból, ellenőrből és ügyészből állt. A következő „szakosztályok" működtek: kultúr, jótékonysági, nővédelmi, leányköri, gazdasági. A tagok száma alakuláskor 540 fő volt. A m. kir. belügyminiszter az egyesület alapszabályait már mint a „Kiskunhalasi Református Nőszövetség" alapszabályait hagyta jóvá a 158.833/1935. VII. BM szám alatt. A szövetség célját 6 pontban foglalták össze, ezek közül a legfontosabb: „A református világnézet érvényesítése, a református öntudat és összetartás fejlesztése, a hitélet mélyítése." A tagság összetétele alapító tagok (50 pengőt fizettek), rendes tagok (évi 1 pengőt fizetettek), pártoló tagok (évenként 4 pengőt fizettek). A tagsági kötelezettség 3 évre szólt. A szövetség ügyeit az elnökség, a választmány és a tisztikar intézte. A választmány az elnökségből és 60 választott tagból állt. Az 1937. évi közgyűlésen a választmány létszámát 30 főre csökkentették. (A módosított alapszabályt a belügyminiszter a 1.013.616/1939. VH-a. BM sz. alatt láttamozta.) Az egyesület Felsőszállás pusztán 22 kat. hold területű szántó és kaszáló művelési ág alatt álló tanyás ingatlannal rendelkezett. Az 1937 és 1942 közötti időszakról - jegyzőkönyvi bejegyzések hiányában - nincs adatunk. 1942. december 3-án az egyesület elnökének Vén Benjámin lelkészt választották, majd 1943. október 3-ától Kathona Margit polgári iskolai igazgató az elnök, aki azonban hamarosan meghalt. 1943. november 14-én a rendkívüli közgyűlés Hofmeister Gyulánét választotta meg új elnöknek. Az 1944. augusztus 12-i ülésen az elnök kénytelen volt megállapítani: „...megállapodtunk abban, hogy egyesületünk célja egyedül a jótékonykodás lehet és pedig minél nagyobb mértékben. Ha visszanézünk az elmúlt hónapokra, szomorúan kell megállapítanunk, hogy terveinket nem tudtuk megközelítőleg sem megvalósítani". Az 1948. február 11-i közgyűlésen jelentették be dr. Thúrócy Dezsőné halálát, aki hosszú éveken át volt elnöke és díszelnöke az egyesületnek. Az utolsó közgyűlést 1949. március 11-én tartották. Az egyesületet a belügyminiszter az 565.241/1949. IV. 3. BM szám alatt töröltette a nyilvántartásból. Az alakuló közgyűlési jegyzőkönyv, a tisztikar, az 1935-ben elfogadott alapszabály, az 1937-es közgyűlési jegyzőkönyv, mely az alapszabályt módosította, és a törlést elrenderj alispáni határozat a BKMÖL V. 285 fondban található. 1. d. 34. sz.
