Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)
Egyéb egyesületek
A fond anyaga hiányosan került be a levéltárba. A közgyűlési és választmányi ülések jegyzőkönyveit tartalmazó kötetből is hiányoznak az 1937 és 1942 közötti történések bejegyzései. A jegyzőkönyv átlapozással kutatható. Ezen kívül csak egy pénztárnapló és néhány szál irat - melyeket tételekbe rendeztünk - alkotják a fond anyagát. 1. kötet Közgyűlések és válaszmányi ülések jegyzőkönyvei 1929-1949 2. csomó 1. Adás-vételek, kishaszonbérleti szerződések iratai 1940-1949 2. Vagyoni leltár (ingóság) 1949 3. Pénztári bizonylatok 1949 3. kötet Pénztárnapló 1939-1949 X. 297 A KISKUNHALASI JÓTÉKONY NŐEGYLET IRATAI 1862-1948 (1979) 2 doboz = 0,23 ifin Az egyesület „alakító nagy gyűlését" 1862. február 26-án tartotta Orsay Vilmos főbíró jelenlétében. A gyűlés megválasztotta a tisztségviselőket: főpártfogónak Péter Zsigmondnét, elnöknek id. Nagy Ferencnét, alelnöknek Zseny Istvánnét, pénztárnoknak Baksai Sándort. 51 A „kormányzó bizottmány" 16 tagú lett. Az első választmányi gyűlésen, amely 1862. március 6-án volt, meghatározták az egylet célját: kisdedóvó létesítése a város kebelében. E cél elérése érdekében kérték a Nőegylet alapító tagjainak segítségét, valamint a „Városi Tanácsot, hogy a tervezett intézet számára biztosítson alkalmas helyiséget valamely rendelkezése alatt álló épületben, illetve a Központi Kisdedóvó Képezde Igazgatóságát, hogy az intézet berendezésére utasításokat adjon". A Nőegylet tagjai is részt vettek az alapításhoz szükséges anyagiak megteremtésében részvények befizetésével. A 87 alapító tag 5-5 forintnyi részvénye 1862-ben 435 forintot tett ki. így hamarosan 1.339 forint 43 krajcár bevételről számoltak be, mely összeg a kisdedóvó létesítésére, az ott dolgozó óvóúr és dajka költségeinek fedezésére szolgált. 1862 márciusában Futó János és neje 900 osztrák forintot adományozott a létesítendő óvoda céljára azzal, hogy mindaddig szolgálja alapítványuk az „óvóncokat", amíg az intézet fennáll, majd helyi jótékony célokra fordítsák. Péter Zsigmondné 300 forintos alapítványt tett az óvoda céljára. Több más adományról is készült feljegyzés, gyűjtéseket szerveztek és műkedvelő előadásokat tartottak az óvoda mielőbbi megnyitása érdekében. Miután a város biztosította az épületet az óvoda részére, és a Kisdedóvó Intézet javaslatot tett Tar Csatár „óvóúr" megválasztására, az egylet 1862. június 14-én tartott választ1 Az egyesület elnökei a következők voltak: 1862- id. Nagy Ferencné, 1869- Zseni Istvánné, 1874- Szabó Menyhértné, 1879- Török Elekné, 1889- Mészöly Istvánné, 1892- Schilling Edéné, 1896- Túroczy Istvánné, 1902- özv. Bulcsú Károlyné, 1913- Kolozsvár/ Kiss Sándorné (özv. később), 1934- dr. Kun Bertalanná, (1938-1948-ig hiányzik), 1948- Csiky Anna. A leköszönő elnököt sok esetben - munkája elismeréseként - (fő)pártfogónak választották meg.
