Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)
Egyéb egyesületek
meg Ditelyán Jakabnak. 1921 augusztusa-novembere között választmányi üléseket nem tartottak, mert az állam-rendőrség szüneteltette valamennyi bajai egyesület működését. Az egylet taglétszáma 1923 előtt évente 700-1200 fő között mozgott. Az egylet tisztikarába tartozott az elnökön, alelnökön, jegyzőn, zászlóvivőn túl a pénztáros, a jegyzőellenőr és a pénzbeszedök. Ezek személye és tiszteletdíja gyakran változott. Az elnök, az alelnök stb. fizetésben nem részesültek, mert állásuk csak tiszteletbeli állás volt. Tiszteletdíjat csak azok a tisztségviselők kaphattak, akiknek az idejét az egyleti ügyek intézése erősen igénybe vette. Az egylet 1918-1923 között minden évben 50 korona adományt szavazott meg a páduai Szent Antal kenyérre, sőt 1917-ben a Szent Ferenc-rendi zárdának szőnyegre 60, kenyérre 20 korona adományt adott. Az egylet 1919. május l-jétől 20.000 koronás hadikölcsönkötvénnyel rendelkezett. 1921 áprilisára azonban a szelvényein már 2400 korona hátralék halmozódott fel. Az egylet 1921-ig eredményesen és nyereségesen működött. 1922 végére azonban már 4797 koronára rúgott a beszedetlenül maradt pénz. Az 1923. május 21-i közgyűlés kényszerűen állapította meg, hogy az 1922. évi halálozási járulékok nagyobb része beszedetlen maradt. Bénítóan hatott az egylet életére az általános drágulás is. Ennek az lett a következménye, hogy az egyesület tagjai elkedvetlenedtek. Csökkent az egyleti taglétszám is. Az egylet a csekély, 20 filléres befizetési alapon tovább már nem volt fenntartható. Az alapszabály-módosítást a belügyminiszter nem hagyta jóvá. Az egylet vagyona apadást mutatott. A taglétszám 700 fő alá csökkent. Mindezek a közgyűlést a feloszlatás szorgalmazására serkentették. Az 1924. május 4-i rendkívüli közgyűlés kimondta az egylet feloszlatását, mert a tagok érzéketlenné váltak, nem törődtek többé az egylettel, a vezetőség pedig belefásult az állandó gonddal járó vezetés munkájába. Az egylet vagyonát a közgyűlés a Baján létesítendő árvaház javára kívánta fordítani. A belügyminiszter a döntést 126.836/1924. VIII. BM szám alatt hagyta jóvá. 1. kötet Közgyűlési és választmányi ülések jegyzőkönyvei 1918-1924 2. kötet Ellenőri napló (tagnyilvántartó könyv) 1905-1924 3. kötet Bevételi és kiadási napló, és egyben főkönyv 1905-1923 4. dosszié „Aktajegyzet" é.n. X. 216 A BAJAI VÁROSI SZENT ANTAL II. TEMETKEZÉSI EGYLET IRATAI 1846-1940 1 doboz + 5 kötet = 0,23 ifin Az egyesületet Bayer Mihály bajai tímármester alapította 1846-ban „A Bajai Második Temetkezési Egyesület" néven. A hozzá hasonló szociális gondolkodású embereket gyűjtötte egy társaságba „a szűkölködő néposztálynak is felsegéllésére". Első elnöke maga az alapító Bayer Mihály volt. Az egyesület 1846. március 19-én kezdte meg működését. Az elnököt támogatta munkájában Baja város akkori főbírája Paukovits János és almási Rudits Máté, a Baján lakó felső járási főszolgabíró is.
