Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)

Egyéb egyesületek

Az egészségügyi intézmények és az egészségügyi védelmi munka ellenőrzése, biztosítása 1948-tól a népjóléti miniszter kezelésébe és hatáskörébe került át. 1. csomó Levelezés 1945: sz.n. 1946: 1-12 1947: 1-7 1948: 1-6 X. 215 A BAJAI I. SZENT ANTAL TEMETKEZÉSI EGYLET IRATAI 1905-1924 3 kötet + 1 dosszié = 0,07 ifin Az egylet 1905 novemberében alakult. Első elnöke Ditelyán Jakab volt, aki ezt a tisztséget kisebb megszakítással 1920. február 29-éig töltötte be. Utóda Horváth Géza addigi alelnök lett, akit az egylet 1920. március 28-i közgyűlésén választottak meg, és aki az egylet elnöki teendőit annak 1924. október 25-i megszűnéséig ellátta. Az egylet első alapszabálya nem maradt ránk, az alapszabályok módosítására azonban többször is sor került. Az egyleti vezetés által kívánt módosításokat 138.313/1917. VI-а BM szám alatt hagyta jóvá a belügyminiszter. 1921-ben a megváltozott viszonyok miatt újból sürgőssé vált az egyleti alapszabály módosítása. Az 1921. december 26-i választmányi ülés az egyleti alapszabályban megállapított 120, 140, 160, 180 és 200 koronás temetési (eltakarítási) díjat a megdrágult életviszonyokra hivatkozva az ötszörösére emelte fel. Hasonlóképpen az addig szedett 20 fillér pótdíj összegét is az ötszörösére emelte. A belügyminiszter azonban a hozzá jóváhagyásra felterjesztett alapszabálymódosítási kérelmet a 119.628/1922. BM sz. rendeletével pótlásra visszaküldte az egyletnek. Azt a 77.000/1922. Vll-a. BM rendeletben foglaltak szerint kellett volna átdolgozni a vezetőségnek, ám az egylet elállt az alapszabály módosításától, mert annak anyagi vonzatait nem volt képes viselni. Az egyesület életét a közgyűlés, a választmány és a tisztikar szervezte. Az alapszabály előírásainak megfelelően minden hónap utolsó vasárnapján választmányi ülést tartottak. A választmányi üléseken jegyzőkönyvbe vezették be az elhalt egyleti tagok nevét, korát, lakcímét, egy idő után csak a neveket sorolták fel. Feltüntették a tagsági előjegyzésre jelentkezők névsorát, korát is. A választmányi üléseken került sor a számvizsgáló bizottság negyedéves jelentései, a zárszámadás és az eredménykimutatás megvizsgálására. A választmányi ülések tárgyait és az évi rendes közgyűlési beszámolókat jegyzőkönyvbe vezették. Az 1918. február 24-i választmányi ülés úgy döntött, hogy az egyleti zászlót minden egyes egyleti tag elhalálozásakor a gyászoló családnak ingyen kiadja, és a család kötelessége azt jókarban visszaszolgáltatni az egyletnek, továbbá gondoskodni az egyleti zászlóvivő fizetségéről. (Az egyleti zászlóvivő működéséért évi 2 korona díjazásban részesült.) Az egyletnek nem volt saját helyisége, ezért a választmányi üléseket 1918-1920 között Ditelyán Jakab elnök lakásának egyik szobájában tartották. A szoba 1918. évi használatáért az 1920. március 28-i közgyűlés 270 korona irodahasználati díjat szavazott