Péterné Fehér Mária - Tánczos Tiborné: A Bács-Kiskun Megyei Levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1814–1953. A XI. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 6. (Kecskemét, 2000)

Ipari üzemek

XL 122 KECSKEMÉT VÁROS VILLAMOSMŰVÉNEK IRATAI (1896) 1901 - 1949 1 doboz = 0,10 ifin A városi villanytelep 1897. február 14-én kezdte meg működését egy 200 lóerős, Schlick-Nicholson gyártmányú dugattyús gőzgéppel. A villamoserömüben termelt villamosenergia elosztására a város belső területén kétszer egyfázisú, 2000 V-os földkábelt fektettek. A városközpontban földalatti kábeleken került a fogyasztóhoz a 110 V-os váltóáram. Kecskemét th. város villamosmüve biztosította a közutak, utcák, terek és összekötő utak, a város bel- és külterületének villanyárammal való ellátását. A villamosmű kezelésére és ügycinek elintézésére hivatott hatóságok és szervek a következők voltak: - Kecskemét th. város törvényhatósági bizottságának közgyűlése - Kecskemét th. város kisgyülése - Igazgatóság - Felügyelőbizottság - a villamosmű igazgatója. A villamosmű személyzetét alkották: 1 műszaki felügyelő (igazgatóhelyettes), 1 könyvelő, 1 segédkönyvelő. 1 levelezési tisztviselő, 1 pénztárnok, 1 ellenőr, 4 kezelő, 2 dijnok, 6 leolvasó pénzbeszedő, 2 hátralékbehajtó, 1 fögépész, 2 gépész, 4 gépápoló, 4 fűtő, 3 kapcsolótábla kezelő. 1 főszerelö. 1 raktárkezelő, 3 szerelő, 1 irodaszolga. A századfordulón mind nagyobb tért hódított az üzemek villanymotorokkal való ellátása. A kisiparosok, kisebb, nagyobb üzemek Kecskeméten is mind több és több villamosenergiát igényeltek. A megnövekedett szükséglet kielégítésére 1904-ben egy újabb 400 LE-s gőzgépet helyeztek üzembe. A gép üzembehelyezésével egyidöben a meglévő kábelhálózatot bővítették. 1908-ban már egy újabb, 600 LE-s dugattyús gőzgépet állítottak be. Az ipari üzemek, különösen az élelmiszereket feldolgozó és tartósító vállalatok mind nagyobb mértékben igényelték a gépeiket meghajtó villamosenergiát. így 1928-ra szükségessé vált a villamoserőmű bővítése. A gép- és kazánház bővítése után 1 db Zoellit-rcndszerü gőzturbinát helyeztek üzembe. 1930-ban tervet dolgoztak ki a dugattyús gőzgépek szívógáz motorokra való cserélésére. A gépek által felhasznált tüzelőanyag égéstermékéből ipari széndioxidot akarlak előállítani, melyet a konzervgyárak használtak volna fel élelmiszerek hűtésére. A terv azonban nem valósult meg. A város vezetősége úgy határozott, hogy inkább korszerűsíti az erőmüvet. 1931-32-ben építették a kazántelepet és a kedvező fajlagos gözfogyasztású gőzturbinát. A villamosmű igazgatója 1940-ben Ghyczy Pál volt. A második világháború alatt és után sok nehézséggel küszködött a városi villamosmű. 1945. szeptember 26-án Dán Kamill okleveles gépészmérnököt nevezték ki igazgatónak. Az államosításra 1949-ben került sor. A városi villamosmű előbb az ÁVESZ, majd jogutódja a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat Nagykőrösi Üzletigazgatóságához tartozott. 1951-ben az egy országos központból történő irányítást decentralizálták, így alakult ki 5 vidéki áramszolgáltató vállalat. Ezek egyikébe, a Délmagyarországi