Péterné Fehér Mária - Tánczos Tiborné: A Bács-Kiskun Megyei Levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1814–1953. A XI. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 6. (Kecskemét, 2000)
Ipari üzemek
A SZILÁDY-NYOMDA (KECSKEMÉT) IRATAI 1837 - 1913 5 doboz + 7 kötet = 0,76 ifin Az első könyvnyomdát a szalkszentmártoni születésű Szilády Károly (1795-1871) alapította Kecskeméten. Nyomdaalapítási kérelmét 1833-ban nyújtotta be az udvari kancelláriához Bécsbe, de csak sokára. 1840. decemberében kapta kézhez a díszes kiállítású privilégiumot. Budai és pesti mesterek készítette berendezésekkel, Bécsből hozott gépekkel 1841. június közepén kezdte meg működését a nyomda Kecskeméten a 2. tized 502. számú házban (Plébánia utca). Az első könyv, amit a nyomda előállított Tatai András (a kecskeméti református főiskola tanárának) Görög nyelvtana. Másik nevezetes kiadvány az első munkák között Bátky Károly Ábécéje, amely 1841-től 1852-ig 9 kiadást ért meg és összesen 41.500 példányban kerüli forgalomba. Warga János nagykőrösi gimnáziumi igazgatónak nem egy tankönyve készült itt. Pestről Eggenberger, Kilián és az Akadémia dolgoztatott Szilády val. A fővárosból tömegesen érkezett megbízások arra az elhatározásra juttatták Sziládyt, hogy nyomdáját Pestre helyezze. Az Akadémia tagjai is pártoló levelet adtak ki az áthelyezési kérelem támogatására. Mindez hiábavalónak bizonyult a pesti nagy nyomdák hatalmával szemben. 1845. februárjában az udvari kancellária elutasította az üzem Pestre helyezésének kérelmét. Közben idősebb fiát, Józsefet nyomdásznak taníttatta, őt szemelte ki utódjául. Az 1843-ban Kecskeméten színészként fellépő Petőfi Sándor is kapcsolatban állt Szilády Károllyal. A forradalom és szabadságharc alatt sokféle nyomtatvány, röplap, buzdító vers. nemzetőri névsor stb. került ki a város egyetlen nyomdájából. (A magyar hatóságok rendeletére 31 nyomtatvány készült Sziládynál.) A szabadságharc leverése után Szilády a szépirodalom támogatójaként tűnt ki. A nyomda életében ez az időszak igen jelentős. Kecskeméti személyek fordításában jelent meg Cervantes: Don Quichotte-ja., Victor Hugo: Notre Dciine-i toronyőre. Horváth Döme megindította az Alföldi Színműtárat, amelynek sorozatában itt jelentek meg többek között Victor Hugo: Borgia Lucretia, Tudor Mária, Racine: Phaedra, Shakespeare: Velencei kalmár, Voltaire: Zaire című darabjai. Katona József Bánk bánja két kiadást ért meg Szilády nyomdájában (1856, 1860). Az 1860-as évek után a tudományos munkák korszaka következett. Itt nyomtatták Hornyik János: Kecskemét város története oklevéltárral című 4 kötetes és Pusztaszer története című munkáit. Szabó-Szilágyi: Nagykőrösi krónikája. Szilágyi: Halas város krónikája. Gyárfás: A jászkunok története I. és II. kötete. Haberern: Aristoteles három könyve a lélekről című munkák is az itteni nyomdában láttak napvilágot. A kecskeméti nyomdából kikerülő munkák ízléses kiállítására Szilády mindig nagy gondot fordított. A mester legnagyobb fájdalma azonban az volt, hogy nyomdásznak nevelt fia nem folytatta tanult mesterségét, hanem hivatalnok lett. 1870 után még kikerült egy-egy nagyobb szabású mű a kecskeméti nyomdából, mint Abonyi: A fonó krónikája, de ezután mind nehezebb lelt a verseny a pesti nyomdákkal. Az alapító Szilády Károlytól a nyomdái másik fia Lajos vette át, aki kataszteri mérnök volt, s csak a nyomda irányítását látta el, a szakmunkál alkalmazottakkal végeztette. A vállalkozás az ö idejében alakult át kisipari üzemből tőkés szervezetté. A könyv helyett
