Péterné Fehér Mária - Tánczos Tiborné: A Bács-Kiskun Megyei Levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1814–1953. A XI. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 6. (Kecskemét, 2000)
Ipari üzemek
már időszaki sajtótermékeket nyomtatványokat készítettek. Itt jelent meg Kecskemét első sajtóorgánuma a Kecskeméti Lapok 1868. október 3-án. Az első két szám 500 példányban jelent meg, az utána következők 400-ban. (Később a Kecskeméti Lapokat átvette az 1868-ban indult Tóth László-féle nyomda.) A másik hetilap, a Kecskemét is a Sziládynyomdából indult útjára 1872. december 12-én. A nyomda élete ekkor már nem fűződött olyan szorosan a tulajdonos személyéhez, mint az alapító idejében. Az örökös politikusi ambíciói miatt keveset avatkozott be a nyomda életébe. (Három alkalommal választották meg Kecskemét országgyűlési képviselőjévé függetlenségi 48-as programmal.) Halála után a nyomdát fia Szilády László vette át tőle. A századfordulón már alig jelent meg könyv a nyomdában, fő profilja ettől kezdve különböző nyomtatványok előállítása lett. 1916-tól azonban a vegetálás korszaka köszöntött be a nyomda életében. Nem tudtak korszerűbb gépeket beszerezni. Helyi megrendeléseken kívül alig volt más munkája a Szilády-nyomdának. Színlapok, mozi hirdetések, iskolai értesítők készítését rendelték meg itt. A hivatali nyomtatványok készítésének monopóliumát közben - egységesítés címén - fővárosi állami nyomdák kapták meg, a tankönyveket is budapesti kiadók vették kézbe. Az I. világháborúban a munkásokat katonának hívták be, a megmaradtakat nagyvállalatok csábították el. A tulajdonos magára maradt néhány segédmunkással. Már a helybeli versenytársakkal, a két részvénytársasági alapon szervezett nyomdával sem tudott lépésttartani. 1918-ban Németh László siketnémainlézeti igazgató 180.000 koronáért vette meg a nyomdát. 1925-ig pereskedtek vitás szerződési pontok teljesítése és nem teljesítése miatt az. új tulajdonossal. 1926-ban a nyomda egészen megszűnt. Gépeit, (elszereléseit a többi nyomda vette át. 1 A fond anyagát két sorozatra bontottuk. Az első sorozatba a nyomda működésével kapcsolatos iratok kerültek. Itt nyertek elhelyezést Szilády Károly levélfogalmazványai, amelyek a nyomda működésével kapcsolatban folytatott levelezésén túl személyes, magán levelek fogalmazványait is tartalmazzák. (Izgalmas kordokumentumok!) Az összesen 39 füzetből álló levélfogalmazvány-gyüjtemény azonban csak átlapozással kutatható. Ugyanakkor a Szilády család fondjában (XIII. 14 fondtörzsszám alatt) több olyan irategyüttes található, amely kapcsolatos a kecskeméti nyomdával is pl. levelezés, vagyoni helyzettel kapcsolatos iratok, számlák. E sorozat 6. tételénél - Könyvnyomdai bevételek és kiadások naplója 1858-1870 - egy kötetben találjuk Szilády házi- és nyomdai bevételeit, kiadásait. A nyomdai főkönyvekben a megrendelt és kiadott müvek címét, megrendelőjét, példányszámát, a papír méretét stb. vezették be. Az első kötetben többször találkozhatunk Petőfi Sándor nevével. A második sorozatba a nyomdai kéziratok kerültek elhelyezésre. A nyomda ezeknél évente többet jelentetett meg. Az iratok között azonban csak ezek maradtak meg. A megjelent kiadványokról részletes tájékoztatást ad a jegyzetben megjelölt bibliográfia. 13 Joós Ferenc-Fenyvesiné Góhér Anna: Az első kecskeméti könyvnyomda története és kiadványainak bibliográfiája. Kecskemét, 1959. 7-36. I leltai Nándor: A nyomtatott betű útja Kecskeméten. 7-3 I.
