Bánkiné Molnár Erzsébet: A Bács-Kiskun Megyei Levéltár Kiskun kerületi fondjai 1848–1876. Repertórium - Segédletek 1. (Kecskemét, 1996)

Az egyes települések közigazgatása 1848-1876

A községek rendezéséről az 1854. december 16-án kiadott főkapitányi rendelet is csak ideiglenesen intézkedett.

52 A községi ügyeket két fő csoportra bontották: 1. Azokat az ügyeket amelyek a községet, mint egészet érintették továbbra is a tanács vagy a gazdasági gyűlés hatáskörébe utalták. 2. Azok az ügyek amelyekben a községi hivatali szervezet, mint az állami igazgatás végrehajtó közege intézkedett, a főbírói hivatal hatáskörébe kerültek. A rendelkezés 1855. január 1-én lépett életbe. Változást jelentett, hogy kivették a községi ügyintézésből a végrendeletekhez kapcsolódó megőrzési és végrehajtási jogot és azt a járási kapitányságokhoz tették át. Hasonló folyamat zajlott le az árvaügyek intézésében, melyekben a döntési jogot a Járási Árvabizottmányok kapták meg. 1857. január 9-én a Jászkun Kerületi főkapitánya újra szabályozta a községi hivatalnokok kinevezési jogát. A leirat szerint: I. A főkapitány nevezte ki a községi főbírót, a főjegyzőt, a köztárnokot, a rendőrfelügyelöt, az adószedő ellenőrt, és az alapítványi pénztárak kezelőjét. E kinevezéseknél a községi tanácsoknak a kapitányi hivatal véleményével kísért ajánlatai irányadók voltak, de nem döntő erejűek. II. A járási kapitány nevezte ki a többi községi hivatalnokot, a tanács javaslatának figyelembevételével. III. A járási kapitányi hivatal hozzájárulásával a községi főbíró nevezte ki a szolgákat. IV. A községi tanácsi és külsőtanácsi megürült helyeket a két tanács közösen, választással töltötte be. A tanács tagjainak választását a főkapitány, a külsőtanács tagjainak választását a járási kapitány erősítette meg.

53 Mindezek az intézkedések csak átmenetiek voltak, s még 1859-ben sem történt meg a községek végleges törvényes rendezése. Nem jelentett megoldást az sem, hogy a főkapitány engedélyezte a nagyobb települések számára a képviselőtestületek megalakítását. A képviseleti rendszer bevezetését a helységek többsége a végleges rendezés reményében elhalasztotta. A községi törvényt Bach birodalmi belügyminiszter dolgozta ki, s bár azt az uralkodó 1859. április 24-én jóváhagyta, mivel bevezetése országgyűlési jóváhagyást igényelt volna, a törvény tervezetét félretették. Az 1860. október 20-án kiadott Októberi diploma megalkotói a Bach korszakban kialakult helyzetet az 1848 előtti állapotok részleges visszaállításával és dualisztikus kormányzási elemekkel módosítva igyekeztek megőrizni. Az Októberi diploma értelmében a törvényhatóságok szervezése a főispánok feladata volt. 52 BKML. Kf. It. Fházi Kap. kig. IV. 2754/1854. 53 BKML. Kf. lt. Kgy.jkv. 1857. 7. sz.