Bánkiné Molnár Erzsébet: A Bács-Kiskun Megyei Levéltár Kiskun kerületi fondjai 1848–1876. Repertórium - Segédletek 1. (Kecskemét, 1996)
Kiskun Kerület Kapitányságának közigazgatása 1861-1867
Kerület - élt tovább. A Kiskun Kerület kapitányi hivatala 1861. márciusától folyamatosan létezett, decemberben is csupán személyi változások történtek. Az új kapitány Acél Lajos lett, akinek lakása és hivatala is Kunszentmiklóson volt. A hivatali apparátus két állandó törvényszéki ülnökből, három kerületi esküdtből és egy kerületi írnokból állt. A kapitány irányító hatáskörébe tartozott az egészségügyi személyzet: egy főorvos, egy sebész és egy bába, valamint a rendfenntartás közegeként a három csendbiztos, a várnagy és az útbiztos. A kiskun kerületi börtönben öt börtönört alkalmaztak. A rendészeti munkát segítette a kiskun kapitánynak alárendelt de a különböző helységekben szolgálatot teljesítő tizenöt lovas pandúr-hadnagy és egy kapitányi hajdú. A tisztikar újjászervezésekor szerettek volna minden kerületbe egy kerületi mérnöki állást rendszeresíteni, de a főkapitány erre vonatkozó javaslatát a Magyar Királyi Helytartótanács nem hagyta jóvá. A felmerülő mérnöki feladatok ellátását a jászberényi székhelyű állammérnöki hivatalra bízták. A kapitány hatásköre az 1861-es évhez viszonyítva változatlan maradt. A járás közigazgatási ügyei mellett törvénykezési hatáskörrel is rendelkezett. Az újjászervezett kapitányi hivatal 1862. február 6-án átvette a volt kunszentmiklósi és halasi kapitányság iratait 1 '' A állami pénzügyi hatóságok folyamatosan és változatlanul működtek tovább. A Kiskun Kerületben már létező állami adóhivatalok mellett 1862-ben Kunszetmiklóson megkezdte tevékenységét a Dunavecséről áthelyezett adóhivatal. Munkájukat a kapitányi hivatal igazgatási eszközökkel támogatta. A kapitányság továbbra is mint az állami igazgatás alsó foka létezett. Felügyeletet gyakorolt a községek igazgatása felett, közreműködött azok szervezésében, javaslatot adott a tisztségviselők kinevezésére a Jászkun Kerület alkapitányához, a fizetés nélküli községi elöljárókat a községi tanácsok ajánlására, maga a kapitány nevezhette ki. A kiskun kerületi kapitányság hatásköre eltérően a megyék szolgabíróságaitól nem terjedt ki az árvaügyek intézésére. Azok a megszűnt járási árvabizottmányoktól az egyes helységek tanácsai hatáskörébe kerültek, a továbbiakban a község tanácsa mint árvaszék is működött. A járási kapitányság csupán eseti felügyeleti feladatokat látott el. 24 A járási kapitány egyben a járási törvényszék elnöki tisztét is betöltötte. Bíráskodási jogkörét a mellé rendelt esküdtekkel és a községi küldöttekkel, - akik a helyi viszonyokat jól ismerték - együtt látta el. A kapitányi szék fenyítő ügyekben első, míg polgári perekben fellebbviteli bíróságként funkcionált. Eljárási szabályként a Jászkun Kerület kisgyűlése előírta, hogy a perbefogás, a letartóztatás vagy a szabadlábon hagyás iránti intézkedés a kerületi (járási) kapitány kizárólagos joga legyen. A kapitány ilyen jellegű intézkedését csak a Jászkun Kerület Törvényszéke módosíthatta. A községek főbírái és rendészeti közegei az ott előforduló bűnesetekben elvégezték a nyomozást s annak eredményét az elkövetés utáni 24 órán belül a kapitánynak jelentették, aki a további intézkedést megtette. 25 A községek belterületén kívül a bűnözők elfogása, és a 23 BKML. Kf. It. Kk. Ker. kig. IV.650/1862. 24 BKML. Kf. It. Kk. Ker. kig. I.4./1864. 1.49/1863. 25 BKML. Kf. lt. JÁB. I.42./1862. kig.
