Bánkiné Molnár Erzsébet: A Bács-Kiskun Megyei Levéltár Kiskun kerületi fondjai 1848–1876. Repertórium - Segédletek 1. (Kecskemét, 1996)

Kiskun Kerület Kapitányságának közigazgatása 1861-1867

bünesetekbeni nyomozás a járási kapitánynak alárendelt csendbiztosok feladata volt. Ok halaszthatatlan esetben, ha előzetesen a főbírót értesítették, belterületen is nyomozhattak. A kihágási ügyeket szintén a kapitányi szék ítélte. Fellebbvitel útján sem kerültek a járási kapitányi szék elé a községek első bíróságától a sommás szóbeli perek, mivel azokban községi törvényszék útján és nevében másodfokon közvetlenül a Királyi ítélőtábla, harmadfokon a Hétszemélyes Tábla ítélkezett.

26 Hasonlóan kivételt képeztek azok a bűnügyek melyeket az 1861. november 5-i legfelsőbb határozat értelmében kivettek a polgári törvényszékek hatásköréből és katonai bírósághoz rendeltek. A Jászkun Kerület esetében ez a bírósági fórum a Szegedi Várőrségi Hadbíróság lett. A katonai bíróság alá rendelt bűnügyekhez tartozott többek között: a felségárulás, a zendülés, a nyilvános erőszakoskodás, a közhatóság elleni erőszakos cselekvés, a vasutak, a távírdák rongálása, a községi hatóságok elleni izgatás, stb. Az állami hivatalnokok bűnvádi ügyeit szintén a katonai bíróságnak kellett átadni. A felsorolt ügyekben a járási kapitányi hivatal csupán a szükséges nyomozásokat végezhette el, illetve a katonai bíróság kívánalmait teljesíthette. A provizóriumi igazgatás elmúltával, 1865-től a Jászkun Kerület új főkapitánya Balajthy Vendel lett, a Kiskun Kerület élén azonban továbbra is Acél Lajos kapitány maradt, s az igazgatási és törvénykezési feladatok sem változtak. A kiegyezést követően 1867. április 25-én a magyar kir. felelős minisztérium a Jászkun Kerület főkapitányává, gr. Ráday Gedeont nevezte ki. A hármas kerület és a járási igazgatás új, választott tisztikara június 3-án tette le az esküt. A Kiskun Kerület kapitánya Balogh István, székhelye Félegyháza lett. A kerület helységeinek igazgatási ellenőrzését felosztották az esküdtek között, Félegyháza és Dorozsma Jenovai Sándor, Halas és Majsa Péter Dénes, a négy felső kiskun helység: Fülöpszállás, Szabadszállás, Lacháza és Kunszentmiklós Rolykó Mihály felügyelete alá került. Hasonló módon alakítottak úgynevezett táblabírói járásokat. A négy felső község Bibó István, a négy alsó Gyárfás István táblabírói járása lett.

27 Ezzel a beosztással a járási közigazgatási szervezet igazgatási és hivatali egységét megőrizve közvetlen személyhez kötött közigazgatási felügyeletet és támogatást teremtettek a járásba tartozó minden községnek. A közbiztonság megőrzése és vigyázása a csendbiztosokra hárult, akik rendészeti és nyomozási feladatokat is elláttak. A Kiskun Kerület négy csendbiztosi járást alkotott. A csendbiztosok saját járásukon kívül is intézkedhettek ha arra szükség volt, de csak a törvényhatóság határán belül. A kiegyezést követő hatásköri módosulások között jelentős volt, az elsőfokú iparhatósági jog visszaadása a községeknek. A másodfokú iparhatóság a megye, azaz a Jászkun Kerület lett. A járási kapitányságok iparhatósági jogait tehát teljesen eltörölték. 26 BKML. Kf. It.Kk. Ker.kig. IV. 715/1862. 27 BKML. Kf. lt. Kk. Ker. kig.70 érk./1867. Jenovay