Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)
IV. AZ ELLENFORRADALOM HATALOMRAJUTÁSÁHOZ
Hogy valahára békés napokat élhessünk, hogy városunknak, s minden egyes polgárának nyugalmát biztosíthassuk, saját érdekükben kérjük a város termelő gazdaközönségét, hogy ami feleslegük van, vagy jobban mondva, amit csak nélkülözhetnek gabonájukból, szalonna, zsír, valamint vágómarha, juh s egyéb jószágállományaikból, bocsássák azt a közellátási hivatal rendelkezésére. A gabonaneműeket egyenesen szállítsák a Halasi Gazdasági Gőzmalomba, zsírt, szalonnát a hatósági székbe, a vágásra alkalmas állatokat pedig jelentsék be a közellátási hivatalnál. Kérjük a termelő közönséget még arra is, hogy ami egyéb élelmicikket csak nélkülözhetnek, így baromfit, tojást, zöldséget, gyümölcsöt, tejneműeket — minél nagyobb mennyiségben vigyék a piacra, hogy ezáltal is enyhítsék a mai nagy élelmiszerhiányt. Éppen ezért a sok bajt okozott és az állandó súrlódásra alkalmat adó maximális árak is eltöröltettek, és már itt is elő akarjuk készíteni a szabad forgalmat. Nem zaklatásról, nem rekvirálásról van most szó — értsük meg jól — — hanem éppen arról, hogy az általunk kért élelmiszereket a közellátási hivatal rendelkezésére bocsátják, illetve a piacra viszik, ezáltal előmozdítják a rendes életmódra való áttérés biztosítását. Hisszük, hogy ennek a városnak értelmes polgársága, gazdaközönsége felismeri azt, hogy a városnak élelmiszerrel való ellátása a város biztonságát jelenti. Különösen nehézzé teszi az élelmezés zavartalan biztosítását az, hogy nemcsak a megszálló, tehát állandóan itt tartózkodó, hanem az átvonuló katonaság hússal, kenyérrel való ellátásáról is gondoskodni kell. Ebből az okból most tudatjuk már a város közönségével azt is, hogy ne okozzon elégedetlenséget, ha — csak rövid időre is — nem láthatjuk el a mészárszékeket hússal. Ennek oka az, hogy az eddig máris túlságosan igénybevett jószágállományunk kímélése céljából egyelőre csak az átvonuló s itt állomásozó katonaság szükségletét biztosítjuk, éppen a közönség érdekében, hogy ennek a kis nélkülözésnek az árán megkíméljük városunkat a megszálló katonaság rekvirálásától. Minden embertársunkat arra kérünk, hogy támogassanak bennünket abban a nehéz feladatunk megoldásában, hogy jusson kenyér, élelem mielőbb mindenkinek, aki nélkülözik. Gazdaközönségünk kötelességtudásán múlik, hogy öt évi nyomorúság után sanyargatott országunkra és városunkra jó napok viruljanak! Fogalmazvány. — Thorma János Múzeum, Kiskunhalas. Lt. sz.: 11/1964.
