Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

IV. AZ ELLENFORRADALOM HATALOMRAJUTÁSÁHOZ

A KUNSZENTMIKLÓSI JÁRÁS „PREFECTUSÁNAK" LEIRATA AZ I. ROMÁN KIRÁLYI LOVAS HADOSZTÁLY ÁLTAL MEGSZÁLLT KÖZSÉGEK ELÖLJÁRÓSÁGAINAK A „KÖZIGAZGATÁSI TEENDŐK" ELLÁTÁSÁRÓL ÉS A ROMÁN KATONASÁG TÁMOGATÁSÁRÓL Értesítem, hogy a Kunszentmiklóson székelő I. román kir. lovas hadosztály parancsnokság ideiglenesen engem bízott meg az általa megszállott terület polgári kormányzásával. Ezen tényből kifolyólag miheztartás végett közlöm és elrendelem a következőket: 1. A község tanácsa gondoskodjék, hogy a megszálló csapatok rendelkezésére álló 3 következő funkcionárius választassák, és pedig egy községvezető (volt községi jegyző), másodszor egy élelmezési biztos (ha ilyen alkalmazású egyén már volt és megbízható, leghelyesebb volna az), harmadszor egy karhatalmi parancsnok (a csendőrség vezetője, annak hiányában teljesen megbízható katonaviselt egyén). 2. Azonnal legpontosabban írja össze, hogy mennyi élelmiszerrel rendelkezik (gabona, zöldség, hús, és zsiradékféle). 3. Pontosan határozza meg, mennyi a felesleges állatállomány (az állatösszeírási jegyzékekből készítsen pontos kivonatot.) 4. A lakosságot nevemben is figyelmeztesse, hogy a megszálló csapatparancsnokságok intézkedéseihez alkalmazkodjék. A megszálló román csapatok egyik főtörekvése, a sajnosán megzavart közrend helyreállításán kívül, hogy a közélelmezés arányos és céltudatos kivitele biztosítassék ; ennek minden megrázkódtatás nélküli lebonyolítása akkor érhető el, ha a lakosság minden rétege a jelen helyzetet józanul mérlegelve a hatóságok kezére jár. 5. A román parancsnokságok nagy súlyt fektetnek arra, hogy a bolsevista lelketlen izgatók megérdemlett büntetésüket elvegyék; e tekintetben magamat rendelkezésükre álló engedelmes eszköznek tekintem. Figyelmeztetem tehát a helyi hatóságokat, hogy minden kommunista üzelmekben tettleg résztvett vagy azzal alaposan gyanúsítható egyént jelentsen be, vagy a csendőrőrsnek, vagy közvetlenül a megszálló román csapatparancsnokságnak;