Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

III. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ

jó termésre van kilátás. Természetes nagyban hozzájárult ehhez a közepes terméshez az a körülmény, hogy a földek körülbelül 4—5 esztendő óta hallatlan módon el lettek hanyagolva, mindenütt elhatalmasodott a gaz, aminek egyszerű magyarázata az, hogy nem volt megfelelő és elegendő munkaerő rendelkezésre. A fő ok az, hogy a mi mezőgazdaságunk még nem ismeri a vetőmag nemesítést. A praxis az volt a múltban és az most is, hogy miután learatták és kicsépelték a gabonát, a magok legjavát vigzik el a malomba őrölni, ahelyett, hogy ezeket választanák ki vetés céljára. Már pedig ha szemetet vetünk el, annak csak szemét lehet a termése. Évtizedes munka kell, hogy megértse a kisgazda, hogy mi az a nemesített vetőmag ! A nemesített kukorica vetőmagot már ismerik a kisgazdák, de sajnos még nem tanulták meg búzánál, rozsnál és árpánál. [ . . . ]

a a proletáruralom hozzákezdett az utak elkészítéséhez, és ha ezek az utak rendbejönnek, akkor könnyebben fog menni a gazdasági munka. Különösen homokos területen nagy baj az, hogy a gazdálkodók még nincsenek tisztában azzal, hogy mennyire lehetne dőlt trágyázással a homokos talajt javítani. Ezen a téren is tanítani kell a gazdákat és munkásokat szakszerű előadásokkal, amelyek népszerűek legyenek, mert nagy hibának tartom azt, hogy legtöbbször olyan szakelőadások tartatnak, amelyeket a proletár egy hét után már teljesen elfelejt, mert nem az ő nyelvükön terjesztik az ismereteket. A fagyok ez idő szerint különösebb károkat nem okoztak. Mutatkozott ugyan május első felében gyengébb fagy, azonban csak hellyel-közzel, úgyhogy következményei a termésre csak kis mértékben maradtak fenn. Munkanélküli május első felében összesen 4800 volt, akikről azt lehet mondani, hogy majdnem kivétel nélkül mind mezőgazdasági munkanélküli volt. Nagyobb részük Szabadszállásról, Tápiószöcsről és Miskéről való. Vármegyében 110 községben 30 118 darab tehén van. A tejtermelés sajnos gyönge. Ennek egyik oka a takarmányhiány, a másik, sajnos, szakszerű nevelés hiánya. A termelt tejmennyiség 69 193 liter naponta. Ebből könynyen meg lehet állapítani azt, hogy egy tehén körülbelül naponta 2 1/4 liter tejet ad. Ez olyan minimális mennyiség, hogy szinte kézenfekvő dolognak látszik, hogy a termelők nem vallották be a valódi tényállást. Kizártnak tartom, hogy a tehén még rossz takarmányozás mellett is naponta ilyen kis mennyiségű tejet szolgáltasson. Ennek az oka az az üzérkedés, amely sajnos a falun még mindig meg van, sőt virágzik, az a gscheftelő politika, amely a háborúban annyira kifejlődött. Remélem azonban, hogy el fog jönni az idő, midőn a kisgazdák nemcsak hogy nem fogják eltitkolni a termelt tej mennyiségét, hanem proletáröntudattal azon lesznek, hogy minél többet szállíthassanak fel, s ezzel bebizonyítsák, hogy a szociális társadalom érdemes tagjai, akik mindenből a legtöbbet igyekeznek nyújtani. A legmagasabb