Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)
III. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ
az útból az ott álló embereket, bementünk és elintéztük az ügyet, mert végezni kellett sürgősen. (Élénk helyeslés.) Annál is inkább így kellett cselekedni, mert az időjárás rossz volt, úgy hogy április végéig majdnem minden harmadik nap volt csak mezőgazdaságilag kihasználható. Tessék elképzelni, hogy ha itt is akadályoztattuk volna magunkat ezen bürokratikus rendszabályokkal, akkor hogy állna most Pest megye mezőgazdaságilag ? Az, hogy mezőgazdaságilag ilyen kedvezően állunk, annak köszönhető, hogy proletár öntudattal és szocialista szellemben vettük át a munkát, és szocialista szellemben dolgoztunk, mindazok, akik itt közreműködtünk. Ha ez nem történt volna meg, akkor sokkal sötétebb képet kellett volna ma a vármegye elé terjesztenünk. Mint az elmondottakból látható, a vármegye területén minden talpalatnyi föld meg van művelve. Ennek dacára a tavasz első felében itt-ott mutatkozott a mezőgazdaságban munkanélküliség is. Ehhez részben a kedvezőtlen időjárás, részben az általános politikai helyzet tisztázódatlansága is hozzájárult. Nagyon sok ember kétkedve, bambán állt az eseményekkel szemben, nem tudva, hogy dolgozzék-e, vagy nem. Nem tudta, hogy mitévő legyen, hogy mit hoz a holnap. Csak a legerélyesebb fellépéssel lehetett úgy a földmunkásokat, mint a kisgazdákat rávenni arra, hogy nincs mit kételkedniük, hogy egy feladat van, s ez : dolgozni. Nem tudtam megállapítani a tavaly tavaszi munkákra vonatkozó adatokat, azonban azt állíthatom, hogy tavaly ez idő szerint ennyi bevetett terület Pest megyében nem volt. A kapitalista világ tehát nem dicsekedhetik azzal, hogy ő a proletárdiktatúrával szemben jobban és többet dolgozott volna. Ellenkezőleg áll a helyzet. Mi elmondhatjuk, — nem dicsekvésből — hogy szükségből megtanulták a munkát olyanok is, akik eddig nem dolgoztak. Kiadtuk az utasítást, hogy ha valahol valamelyik gazda nem szorgalmazza a munkát, és ennek következtében földje megműveletlen maradna, minden további nélkül el kell tőle venni, és átadni másnak megmunkálás céljából, aki azután a hozamot saját maga vitte volna haza, és a gazda nem kapott volna semmit. És ez a fellépés használt. Sok maradi embert ezzel a kényszereszközzel vettünk rá arra, hogy szorgalmasan megművelje a földjét. Gyuriás József bejelenti, hogy a terméskilátások a vármegyében ez idő szerint különbözők. Nagy átlagban körülbelül közepes, jó termésre van kilátás, ami megfelel körülbelül 6—7 métermázsás átlagnak. Itt-ott vannak ugyan gyöngébb terméskilátások, különösen homokos vidékeken, de vannak azután szledig homok és vályog talajok, ahol 8—10 mázsás, sőt helyenkint 10—12 mázsás termés várható. Természetes ezeket az impressziókat egy-két utazás alatt nyertem, lehet hogy mások másképp vélekednek, a lényeg azonban az, hogy ha valami elemi csapás nem jön ezután, közepes,