Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

Bevezetés. Romsics Ignác: Duna—Tisza közének társadalmi-politikai viszonyai 1918—19-ben (vázlat)

ború a hitelélet vezetőinek, a bankok főrészvényeseinek, akik általában a leggazdagabb birtokosok és a legnagyobb ipari üzemek tulajdonosai közül kerültek ki. A pénzintézetek 1918. évi jövedelme közel kétszerese volt az 1914-esnek.

19 Ugyanez vonatkozik a legnagyobb üzem- és üzlettulajdonosokra, a nagy- és középkereskedőkre. Az egyik békeévek életritmusát visszakívánó kiskunhalasi kereskedőcsalád gyermeke antiszemitizmustól nem mentes panaszáradata után megjegyzi frontra küldött levelében : ,,Az vígasztal, ha nem is szórakozom, hogy egy kicsit most »aratunk«. Jön a pénz".

20 Nem vonatkozott ugyanez a középrétegek alkalmazotti, részben értelmiségi részére, akik fizetésének emelkedési üteme távolról sem tartott lépést az iparcikkek és élelmiszerek árainak megtöbbszöröződésével. A vásárlóerő és a rendelések hiánya miatt a kiskereskedők és a kisiparosok nagyobb részére sem. Utóbbiak közül nagyon sokan iparengedélyüket is visszaadták.

21 Előnyöket élveztek viszont a piaccal szintén egyoldalú, de az alkalmazotti rétegekhez képest ellenkező előjelű kapcsolatban álló gazdagparasztok, akik egy részét katonának sem hívták be, s a bevonultak is megkülönböztetett elbánásban részesültek.

22 A parasztság középső és alsó kategóriái inkább a háború hátrányait érezték, a törpebirtokosok, agrárproletárok és ipari munkások, ill. itthon maradt családtagjaik számára pedig korábbi életszínvonaluk egyértelmű és fokozatos romlását hozta a ,,négyesztendős pokol". A kormány hadisegélyek folyósításával, a képviselőtestületek és a városi tanácsok a rekvirálási kontingensek mérséklésére vonatkozó felterjesztésekkel igyekeztek enyhíteni a szociális feszültségeken — természetesen említésre méltó eredmények nélkül.

23 Az életviszonyok változása maga után vonta a világgal, politikával, s különösen a háborúval kapcsolatos vélemények, hangulatok, és érzelmek változását. Szimbólumnak is felfogható, hogy a háborúval nyilvánosan az elsők között szembeforduló Holló Lajos 1915 elején még ,,az egész ország lakosságának eggyé forrásáról", a „politika kikapcsolásáról" beszél.

24 A fennmaradt népi levelekben a győzelembe vetett hit, bizalom, önfeláldozás készsége, helyenként elvakult sovinizmus tükröződik.6 A városok főterein szolgáltatott harcias katonaindulók akkordjaihoz azonban egyre több család gyászzenét asszociált. Az életviszonyok romlása, a családtagok 19 ROMSICS, 1975. 323. p. és SZABÓ, 47. p. 20 TJM. Lt. sz.: LXXI/7240. 21 ROMSICS, 1975. 323—324. p. és SZABÓ, 47—48. p. 22 Uo. 23 8., 11., 13. és 20. dok. 24 Félegyházi Hírlap, 1915. február 21. (XXXIII.—XXI. évf. 8. sz.) 25 Lásd erre B-KmL. Kecskemét. Polgármester ir. Sándor István polgármesterhez küldött 1914/15-ös levelek. Vö. „Baky honvéd" verseivel: TJM. Lt. sz.: 11/1807.