Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

Bevezetés. Romsics Ignác: Duna—Tisza közének társadalmi-politikai viszonyai 1918—19-ben (vázlat)

A munkaképes férfiak távolléte az itthoni élet szempontjából munkaerőhiányt jelentett, s a termelékenység csökkenését vonta maga után. A hadi— foglyok és a hátországban állomásozó hazai katonaság munkába állítása enyhített a helyzeten, de megoldani nem tudta. A vármegye területéről beérkezett munkaerőigények egy része már 1916-ban kielégítetlen maradt, a gazdaságok mintegy 2000 embert nélkülöztek.

12 Az állandó munkaerőhiány 1918 tavaszára 3500 főre emelkedett, s az asszonyok és gyermekek által elvégezhetetlen idénymunkákhoz további 4000 (tavaszi kaszálásra), ill. 12 000 (aratás-cséplésre) férfira lett volna szükség.

13 S tegyük hozzá: a kivezényelt aratóosztagok, a hadifoglyok egy része sem végzett teljes értékű munkát, mert polgári foglalkozásánál fogva a mezőgazdasági munkákhoz nem értett.

14 A felduzzadt hadsereg — másrészről — jelentett egy olyan egyre növekvő improduktív embertömeget, amelynek élelmezését és egyéb anyagi szükségleteinek a kielégítését a hadvezetés természetszerűleg mindvégig fontosnak tartotta, s kielégíteni kívánta. S mivel ezt a hagyományos szabad gazdálkodási és kereskedelmi forma egyre kevésbé biztosította, megkezdődött a hadigazdálkodásra való áttérés, amelynek első jeleivel már 1914-től találkozunk.

15 A mezőgazdasági termékek árait előbb maximálták és a terményeket zár alá vették, később — egyre inkább figyelmen kívül hagyva a termelőerők pusztulását és a termelékenység csökkenését — évről évre meghatározott mennyiségek beszolgáltatására kötelezték az egyes közigazgatási egységeket. A meghatározott kontingensek beszolgáltatása 1916-tól nehézségeket okozott, 1918 őszére pedig teljesíthetetlenné vált.

16 Ugyanez vonatkozott az állatok rekvirálására is. 1913-as adatokat alapul véve 1917-re Kalocsa marha-, ló-, sertés- és juhállománya mintegy felére csökkent.

17 A kiskunmajsai képviselőtestület jegyzőkönyve szerint kellő számú marha hiányában az 1918-as rekvirálások során már igavonó állatokat vettek igénybe, s a vármegyére kivetett 4337 szarvasmarha összegyűjtése karhatalom igénybevétele mellett is vontatottan haladt.

18 A háború eme alapvető gazdasági velejárói, ill. ezek közvetlen és közvetett következményei a térség valamennyi társadalmi rétegének anyagi helyzetére és életviszonyaira hatással voltak. A középrétegek egyes csoportjai közül — a pénzromlás ellenére is — jövedelemnövekedést jelentett a há* 12 PmL. PPSKK Vm. Alispánjának ir. Mezőgazdasági Munkabizottság ir. 10/1910. sz. 13 16. dok. 14 Lásd erre PmL. PPSKK Vm. Alispánjának ir. Mezőgazdasági Munkabizottság ir. 26/1910. sz. 15 Lásd erre GALÁNTAI, 154—159. p. 16 25. és 29. dok. 17 ROMSICS, 1975. 324. p. 18 20. és 28. dok.