Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

Bevezetés. Romsics Ignác: Duna—Tisza közének társadalmi-politikai viszonyai 1918—19-ben (vázlat)

netek" befogadására egyáltalán képesek voltak. Akár az agrárszocializmust és a szociáldemokráciát, akár a szabadgondolkodó értelmiséget tekintjük, érdemi tevékenységük lényegében erre a 4—5 városra korlátozódott, de legalábbis ebben a 4—5 városban nevezhető jelentősnek. Az élen itt is Kecskemét járt, ahol a Szociáldemokrata Párt helyi szervezetének két ízben is külön hetilapja volt, sőt ahol a progresszív értelmiség elméleti igényű, önálló társadalomtudományi folyóiratot is létrehozott.

8 A falusias mezővárosok „baloldali radikálisainak" száma egy-két tucat szakszervezeti tag ipari munkásra, Pestet megjárt földmunkásra és egy-két ügyvédre, tanárra korlátozódott, akik — ha környezetüket nem akarták maguk ellen kihívni — nézeteikkel nem igen dicsekedtek. A falvak, puszták és tanyák népessége pedig szinte semmit sem érzett meg a századelő nagy jelentőségű ideológiai és politikai vitáiból. ,,. . . a falu . . . ugyanolyan, mint hosszú évekkel ezelőtt volt, nem történt benne változás. Az emberek éltek, dolgoztak, panaszkodtak ... ; egyesek meghaltak, újak születtek a helyükbe, a világ olyannak látszott, úgy a faluban és a faluból nézve, hogy örökkévaló , . . Család, családi haragos indulatokkal zavart együvé tartozás ... — ez jellemezte a falu életét. A nagyvilágról, az országról alig tudtak a falusiak valamit, politikai érdeklődés nem zavarta őket." — írta a főváros szellemi forgatagából a századelőn Apostagra visszalátogató író, Nagy Lajos.

9 * Az első világháború kirobbanása és különösen elhúzódása a politikai élet legfelsőbb szféráitól a hétköznapok legapróbb részletéig a társadalom minden rétegének életére hatással volt. Mindenekelőtt : a felnőtt férfilakosság egyre nagyobb része hagyta el lakóhelyét és masírozott a laktanyákba majd a frontokra, később egyenesen a lövészárkokba. Az újabb és újabb korosztályok behívása következtében a kiskunhalasi férfilakosság 50 %-a például már 1916-ban a hadszíntereken harcolt.

10 Ez az arány a későbbiekben tovább nőtt. Páhi község vezető jegyzője jelentette a képviselőtestület 1918. január 10-i ülésén, hogy ,,. . . az éjjeli őrségi szolgálat a régebben megalkotott szabályrendelet alapján nem teljesíthető, mert a férfilakosság 3/4 része katonai szolgálatot teljesít . . 8 Uő. : „Az Alföld" — Kecskeméten. (Adalék a századelő sajtótörténetéhez) - Fonás. 1975/11. 58—03. p. 9 NAGY Lajos: A lázadó einher. = Válogatott Művei. Bp. 1973, Szépirodalmi Könyvkiadó. 1540 p. 227—228. p. 10 SZABÓ, 49. p. 11 8. dok. (Saját kötetünkben közölt iratokra hivatkozva itt és a továbbiakban csak a dokumentumok számát adjuk meg.)