Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

DOKUMENTUMOK - I. AZ I. VILÁGHÁBORÚ SZOCIÁLIS ÉS POLITIKAI KÖVETKEZMÉNYEIHEZ

s egyéb károkozást egyik sem ismerte be, de a legnagyobb résznél alapos házkutatás után bűnjelek találtattak. A zavargások menetének lefolyása arra utal, hogy a cél elsősorban a zsidók megtámadása s vele kapcsolatban a jobb módúak, s különösen a hatósági személyek vagyonának a rombolása volt. Ezt igazolja főleg az a körülmény, hogy a hatóság — bíróság, főszolgabíróság, városháza —, különösen a rendőrség ablakait is beverték. A nyomozás adataiból megállapítható, hogy a nép kitörésének nem a zsír kiosztásának a megtagadása volt a tulajdonképpeni indítóoka, mert a nyomozás során kiderült, hogy azon időben zsírhiányt a lakosság nem szenvedett. A zsírkiosztás megtagadása csak gyújtó szikra volt a nép között lappangó izgalomnak, ami alkalmas pillanatot várt a kitörésre. A zavargás fő oka véleményem szerint a kereskedők elleni ellenszenv, a hadisegély csekély volta, a rendkívüli drágaság és pedig azért, mert míg a város lakosságának a zömét képező termelő nép termékei, a piaci cikkek maximálva vannak, addig ezzel szemben az ipari és kereskedői cikkek legnagyobb része nincs maximálva, s így a nép ki van téve az egyes kereskedők és iparosok zsarnoki uralmának. Egyik illusztris példája volt a kereskedők uzsoráskodásának a zavargást megelőző napokban a kereskedőknek a zsírszódával való visszaélése. Három nagy kereskedő kapott a központtól hatvan métermázsa zsírszódát egyenlő arányban. Ezek a kereskedők azonban ahelyett, hogy a városban igyekeztek volna a lakosság között az akkoriban nélkülözhetetlen életszükségleti cikket aránylagosan a maximális áron eladni, annak legnagyobb részét vidékre juttatták, részben pedig elrejtették, s csak igen kevés részt kapott abból a lakosság. Ehhez járult még azon nagy visszaélés is, hogy a maximált árat horribilisen túlhaladva bocsájtották azt áruba, ami természetesen nagyban növelte a a nép körében az izgalmat. Emiatt az eljárást a legszigorúbb mederben folytatom. A világító anyag hiánya is egyik indító oka volt a nép elkeseredésének, főleg azért, mert a kereskedők igen magas árakon hoztak időnként világító anyagot forgalomba. A nyomozat során a gyanúsítottak nagyobbrészt hivatkoztak is a körülményre. A lefolytatott eljárás során azonban megállapítottam, hogy a kereskedők ezzel visszaélést nem követtek el, mert nem petróleumot, vagy pótlót, hanem nem maximált szabadkereskedelem forgalom tárgyát képező terpentilféleség, gépkenő olaj, vazelinolaj stb. elnevezés alatt világításra is alkalmas anyagot hoztak forgalomba. A népben már úgyis lappangó zsidók elleni gyűlölet szítására és növelésére szolgált nézetem szerint az a körülmény is, hogy a zavargást 1—2 héttel megelőző időben a keresztény sajtó-mozgalom és egy keresztény napilap