Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)
DOKUMENTUMOK - I. AZ I. VILÁGHÁBORÚ SZOCIÁLIS ÉS POLITIKAI KÖVETKEZMÉNYEIHEZ
megalapítása érdekében zárt helyen, de nyilvános ülésen dr. Bangha Béla hosszabb buzdító beszédet tartott. Ez a beszéd, bár akkor nyomban rendőri beavatkozásra nem szolgáltatott okot, mégis alkalmas volt arra, hogy a gyűlésen igen nagy számmal jelen volt egyszerű gondolkodású asszonyok lelkében a nem katholikus hitfelekezethez tartozókkal szemben való magatartásukra és érzelmükre kedvezőtlen és nagy fokban ellenszenves hatást keltsen. Nem kevésbé volt befolyással a zendülésszerű zavargásra az a körülmény is, hogy sokan a legfontosabb közszükségleti cikkekhez vagy egyáltalán nem, vagy csak szédítően magas uzsora árakon juthatnak, valamint a hadisegély igen minimális volta is nagymértékben fokozta a népben az elkeseredést. A feldühödött, hónapok óta izgalomtól telt tömeg kitörését képtelen voltam megakadályozni. Ennek pedig legfőbb oka a városi polgárság közönyössége, mert már 1916 év márciusában tartott közgyűlésen előterjesztettem, hogy városunkból eltávozott csendőrség helyébe a rendőrség létszámát emelje fel, mert ellenesetben nem vállalhatok felelősséget a városi közbiztonság megzavarása miatt. Ugyanezen időtájt állandó katonaság elhelyezését is kértem a közgyűléstől, mert ezzel is jobban biztosítva véltem a város nyugalmát, azonban ez a kérésem is teljesítetlen maradt. Végre többszöri sürgetésemre a közgyűlés még 1916-ban felhatalmazta a tanácsot, hogy mindenféle fegyveres katonai szolgálatra alkalmatlan 12 népfelkelőt kérjen a katonaságtól. A tizenkét népfelkelőt meg is kaptam, de ezekkel mennyire biztosíthattam a város közbiztonságát, amikor a város közel 40 ezer lelket számlál, s területe közel 80 000 hold, 3400 tanyával. A bel- és külszolgálattól hamarosan annyira kimerült ez a tizenkét kivezényelt népfelkelő, hogy ligyszólván időnkint hasznavehetetlenné váltak. A kimerültséget előidézte még az is, hogy a város napi 3 korona étkezési pénzt ad egy-egy népfelkelőnek, ami a mai nehéz viszonyok mellett nem elegendő, hogy az erőltetett szolgálattól kifáradt katona kellőleg táplálja önmagát, különösen akkor, amikor e 3 korona tápdíjból és a részükre járó néhány fillér zsoldjukból kénytelenek fehérneműjük mosatási díját is fedezni. Az étkezési pénz felemelése érdekében több ízben tettem már előterjesztést, de az minden alkalommal meddő maradt. Végre a zavargásokon okulva a városi képviselőtestület folyó év március hó 3-án tartott közgyűlésén elhatározta, hogy felkéri a belügyministeriumot, miszerint állandó közbiztonsági szolgálatra 18 gyalog- és 12 lovas csendőrnek, a honvédelmi ministeriu mot pedig állandó ittartózkodásra egy 6—800 főből álló katonai alakulatnak ide vezénylését rendelje el.
