Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

DOKUMENTUMOK - I. AZ I. VILÁGHÁBORÚ SZOCIÁLIS ÉS POLITIKAI KÖVETKEZMÉNYEIHEZ

fegyelmi vétséget képez, vádlottnak fentebb vázolt cselekményei fegyelmi vétség tényálladékát állapítják meg, melyet különösen súlyossá minősít ama körülmény, hogy mind a két esetben a szabályrendeletben meghatározott mérvet sokszorosan meghaladó, s emellett a végzett munkával arányban nem álló, díjakat szedett a felektől. Bizonyítást nyert a vizsgálat során, hogy vádlott a hadiszolgáltatási törvény alapján Dömsöd községre kivetett népfölkelő munkások és igás fogatok tárgyában a község elöljáróságához intézett főszolgabírói rendeletnek nem tett eleget, illetőleg ezekre vonatkozólag azt a jelentést tette, hogy Dömsöd községben sem hadimunkás sem pedig személyszállító kocsi, könynyű és gazdasági szekér nincs, jóllehet a csendőrőrs utólagos megállapítása szerint a községben 48 hadimunkára alkalmas népfölkelő egyén és 249 fogat találtatott. Vádlott által védnyilatkozata kapcsán bemutatott, a helybeli csendőrőrmester által utólag (1918 évi január hó 8-i kelettel) kiállított bizonylat, amely szerint a községből népfölkelő munkások elvonása annak idején érzékeny hiányt okozott volna, vádlott eljárásának igazolására egyáltalán nem alkalmas, mert ez a viszonylagos értelmű jelentés nem fedi vádlottnak azt a jelentését, hogy népfölkelő munkás nincs, de különben is a bizonylat a harmadévvel előzőleg fennállott viszonyokra vonatkozólag, szemben az akkori hivatalos csendőri jelentéssel, nem is érvényes. Végül a most említett bizonylat a fogatokról egyáltalán nem szólt, ezekre nézve tehát minden kétségen felül áll, hogy vádlott jelentése a valóságnak nem felelt meg. Megállapíttatott, hogy vádlott Sonnenshein Zsigmond dömsödi lakost mint cséplőgép tulajdonost szabadságra javasolta, és a szükséges adatokat községi bizonyítvánnyal igazolta, jóllehet nevezettnek e czímen szabadságolási igénye nem volt. Vádlott által eljárásának igazolásául vádnyilatkozatához csatolt Sonnenschein Zsigmondné által kiállított magánbizonylat, amely szerint férje cséplőgép mellett mint fűtő működött, figyelembe nem jöhet, mert a nem hivatalos helyről származó magánbizonylat hitelesnek annál kevésbé tekinthető, mert azt az érdekeltség tekintetében férjével egyenlő beszámítás alá eső magáncég állította ki. Ettől eltekintve a kérdéses „igazolvány" szerint Sonnenscheinné férjének jogcímét vádlott előtt csak utólag, szabadsága végeztével igazolta. A magánbizonylatnak ez a kitétele tehát vádlottra nézve ennyiben nem igazoló, de egyenesen terhelő. Vád és vizsgálat tárgyává tétetett a ráckevei kir. járásbíróság feljelentése folytán, hogy Kerkápolyi Zoltán számos hagyatéki ügyben az elöljárósághoz intézett járásbírósági átiratokat huzamos időn át nem intézte el, ha-