Ónodi Márta: A kiskunfélegyházi Constantinum leánynevelő-intézet krónikája 1919. december – 1923. augusztus. Forrásközlés és kísérőtanulmány - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 12. (Kecskemét, 1999 [!2000])
A CONSTANTINUM RÖVID TÖRTÉNETE - Nevelés a Constantinumban
A tanítónőképző Ráskai Lea 112 önképzőköre, mely 1920 októberében alakult 113 1 meg, nagy hangsúlyt fektetett a nyilvános szereplésbe való folyamatos bevezetésre. Az önképzőkör teret adott az egyéni képességek és ambíciók kibontakozása számára, több ünnepélyt, előadást rendezett, melynek célja a bizonyos anyagi és erkölcsi siker elérésén túl, a tanulással töltött napok egyhangúságának megtörése is volt. A hazafias, nemzeti öntudatra nevelés az intézet egyik legjellemzőbb vonása volt. A nemzeti ünnepekről való megemlékezés mellett a tanítás egészét átitatta a nemzeti nevelés gondolata. A nevelésnek ez az iránya nemcsak az egyes elméleti tárgyak tanításában volt jellemző, hanem külön is kifejezésre jutott a művészi tárgyak tanításában. A karénekeket tipikusan magyar dalgyűjteményekből válogatták, a kézimunka és a rajz tanításában az egyes vidékek jellemző népművészeti motívumai domináltak. Az évközben rendezett iskolai színjátékok dekorációi szintén magyaros jellegűek voltak. A cél az volt, hogy a növendékek ne csak elméletben szeressék azt, ami magyar, de érzéseiknek, elgondolásaiknak jellemzően magyaros formát is tudjanak adni. A növendékek mozgásigényének kielégítését szolgálta a nagy tornaterem, a játszóterem, a részben parkosított udvar. A szerzetesnők igyekeztek bekapcsolódni Félegyháza társadalmi életébe, amennyire ezt szerzetesi életmódjuk megengedte. Rendezvényeikre meghívták a város vezető polgárait, ismeretterjesztő előadásokat tartottak, a tornatermi színpadot gyakran átengedték városi, jótékonysági és egyéb egyesületek összejövetelei céljára. Rendszeresen tartottak szülői értekezletet is, minden iskolafokozaton. A nővérek különböző hitbuzgalmi egyesületeket vezettek, tanfolyamokat, tárlatokat, hangversenyeket rendeztek, híres művészeket (az 1930-as években például Móra Ferencet, 114 Kodály Zoltánt, 115 Sík Sándort 116 ) hívtak meg a Constantinumba. Támogatták a nehéz szociális körülmények között élő tanítványokat. A polgári iskolában és a tanítónőképzőben tandíjkedvezményt, illetve tandíjmentességet kaphattak az arra rászoruló 112 Ráskai Lea (1480 körül-1520 után) A Nyulak szigetén (ma Margitsziget) lévő domonkos zárdában élő főúri származású apáca. Kódexmásolóként tartják számon. A Margit-legenda is az ő másolatában maradt fenn. MITTÁK Ferenc, é. n. 46. 113 ÉRTESÍTŐ 1920/21., lásd még: a Krónika 1920. október 6-i, 1921. november 13-i és 1922. október 6-i bejegyzései. . 114 Móra Ferenc (1879. július 19.-1934. február 8.) Kiskunfélegyházi születésű író, újságíró, a szegedi Városi Múzeum igazgatója, régész. 1933. január 23-án családjával látogatást tett a Constantinumban. ÉRTESÍTŐ 1932/33. 115 Kodály Zoltán (1882. december 16.-1967. március 6.) zeneszerző, zenetudós, népzenekutató, zenepedagógus, a Zeneakadémia tanára. 1933. április 6-án részt vett azon a hangversenyen, amit a Constantinum rendezett a félegyházi tanítóképző és a Petőfi Dalárda közreműködésével. Kodály feleségével egy napot töltött a hangverseny után a Constantinumban. ÉRTESÍTŐ 1932/33.; FAZEKAS Ágnes Mária Blandina, 1978.9. 116 Sík Sándor (1889. január 20.-1963. szeptember 28.) költő, műfordító, irodalomtörténeti, egyházi író, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja, 1948-tól a piarista rend magyarországi főnöke, a Vigília c. folyóirat szerkesztője. 1935. február 10-én meglátogatta a Constantinumot. MAGYAR ÉLETRAJZI Lexikon II. 625.; ÉRTESÍTŐ 1934/35.
