Ónodi Márta: A kiskunfélegyházi Constantinum leánynevelő-intézet krónikája 1919. december – 1923. augusztus. Forrásközlés és kísérőtanulmány - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 12. (Kecskemét, 1999 [!2000])
A CONSTANTINUM RÖVID TÖRTÉNETE - A második világháború, az államosítás és az újrakezdés
növendékek. Működött az intézményben segélykönyvtár is, ahonnan ingyen juthattak tankönyvhöz a szegényebb gyerekek. A nővérek gyakran szerveztek kirándulásokat is, leginkább egy-egy osztálynak, néha egy iskolafokozaton minden osztálynak. Voltak rövidebb (gyár- illetve műhelylátogatások) és hosszabb tanulmányi utak egyaránt, valamint sor került biológiai, földrajzi és néprajzi megfigyelések céljából tett kirándulásokra is. Bali Mária Ildefonsa főnöknő így foglalta össze a Constantinum szellemiségét és nevelési alapelvét: „A Constantinum leánynevelő-intézet a Miasszonyunkról nevezett Iskolanővérek szerzetesi szellemének kivirágzása. Azon szellemé, amelynek az a hitvallása, hogy Isten országának földi megvalósításához imádkozó, engesztelő szívek és erős, munkás karok is szükségesek; azon szellemé, amelynek emberei csak azért menekülnek a csönd szentélyeibe, hogy gyarló erőiket isteniekkel kiegészítve álljanak vissza a küzdőtérre. Végre azon szellemé, amely pedagógiája elé transzcendens célokat tűz ugyan ki, de kezét állandóan "az élet ütő erén" akarja tartani és munkáját mindig annak ritmusa szerint szabályozza, irányítja. Embert nevelni a földi hazának, lelket a túlvilágnak úgy, hogy ember tudjon maradni a felfelé való törekvés közt is és lélek tudjon lenni a mindennapi munkában is." 17 A második világháború, az államosítás és az újrakezdés Az intézet virágkorának a második világháború vetett véget. 1944 őszén Kiskunfélegyháza középiskoláit hadi célokra foglalták le, így a város többi diákja is a Constantinum falai között tanult. Októberben a tanítás teljesen lehetetlenné vált. A Constantinum épületét előbb a magyar, majd a német katonaság vette igénybe, végül a front elvonulása után orosz hadikórház, majd fogolytábor lett. 118 A tanulókat 1945. január 9-től a helyi iparos- és kereskedötanonciskolában és az Actio Catholica ifjúsági egyesületeinek helyiségeiben oktatták. 1945. október 1-én a fiúgimnázium épületében tanítottak hetente négyszer fél napot. 1946. március 18-ától bérelt magánházban váltakozó rendszerben minden nap oktattak. 119 Amikor a fogolytábor a Constantinumban megszűnt, az épületet még orosz járőr őrizte. Fazekas Mária Blandina igazgató-főnöknő Budapesten személyesen tárgyalt Vorosilov marsallal, hogy az intézetet visszakaphassák a nővérek. Az épület romos állapotban, 1946. július 4-én került vissza a szerzetesnőkhöz. 120 Megindult a háborús rombolások eltüntetése, a vízvezeték, villanyhálózat, a tetőzet rendbehozatala. A takarítást a tanítványok végezték szüleikkel, társadalmi munkában. Mire azonban teljesen felújították, kijavították volna az épületet, pótolták volna a hiányzó berendezéseket, addigra 117 ÉRTESÍTŐ 1927/28.3. 118 ÉVKÖNYV/Mezőgazdasági 1944/45. 3. 1,9 ÉVKÖNYV/Mezőgazdasági 1944/45., 1945/46. 4. 120 ÉVKÖNYV/Mezőgazdasági 1945/46.4.
