Ónodi Márta: A kiskunfélegyházi Constantinum leánynevelő-intézet krónikája 1919. december – 1923. augusztus. Forrásközlés és kísérőtanulmány - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 12. (Kecskemét, 1999 [!2000])

A MIASSZONYUNKRÓL NEVEZETT KALOCSAI SZEGÉNY ISKOLANŐVÉREK RENDJÉNEK TÖRTÉNETE - A Társulat

csehországi nővéreknek alkalmuk nyíljon a magyar nyelv tanulására. „Ezek a jelöltnők néhány nővérrel az anyaházból első magvait képeznék a Magyarországba átültetendő Iskolanővéreknek."

23 Kunszt felhívására öt magyar lány jelentkezett, akik 1858-ban el is utaztak Horazdiowitzba.

24 A kalocsai új zárda épülete 1860 nyarán készült el teljesen, s 1860. szeptember 9-én megtörtént az ünnepélyes átadás. Ekkorra már megérkeztek a szerzetesnővérek is, tizenkét nővér (köztük maga a főnöknő és az öt magyar újoncnő),

25 s még három jelöltnő.

26 Franz Mária Terézia Anyának, mikor 1860-ban a nővéreket Kalocsára kísérte, az volt a szándéka hogy egy év múlva visszatér Csehországba. Nem így történt. Mivel a német anyanyelvűek elleni cseh mozgalom ekkor indult, Schneider Gábor, aki a Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek társulatát Csehországban meghonosította, megírta Mária Terézia Anyának, hogy a „német" főnöknő visszatérése Csehországba nem kívánatos. Megkezdődtek a jogérvényes, végleges elváláshoz szükséges intézkedések. Kalocsa önálló, független anyaháza lett a Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek szerzetes társulatának. A Csehországból hozott szabályokat Mária Terézia Anya újra átdolgozta. 1865. január 15én Kunszt József érsek a szabályokat a Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek kalocsai anyaháza számára jóváhagyta és egyszerű fogadalmas szerzetes társulatként megerősítette az intézményt. Mária Terézia Anya azonban a társulatnak szilárdabb alapot, állandó fennmaradást akart biztosítani. Ezt csak a szabályok pápai jóváhagyásával érhette el. 1903. január 12-én XIII. Leó pápa a szabályokat három évre megerősítette,

27 az intézményt pedig, mint egyszerű fogadalmas társulatot véglegesen jóváhagyta. A Társulat „A Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulatának célja elsősorban és általánosságban Isten nagyobb dicsősége és az, hogy tagjai a szegénység, tisztaság és engedelmesség egyszerű fogadalmának s a Társulat saját szabályainak megtartása által megszentelődjenek. Másodsorban pedig és különösen célja a felebaráti szeretet gyakorlása a leányifjúság nevelése és tanítása által, a katolikus egyház szellemében és elvei szerint."

28 A Társulat tagjai szolgálatuk szerint két csoportba tartoztak: az iskolás nővérek feladata volt Az öt magyar lány neve: Császár Mária (Zombor), Dolberger Szibilla (Baja), László Teréz (Baja), Szűcs Katalin (Baja), Sallay Borbála (Baja). FRANZ Mária Terézia, 1925. 47-50. Az 1860-ban Kalocsára érkező tizenkét alapító nővér közül iskolás nővérek voltak: Franz M. Terézia, Stockinger M. Remigia, Michael M. Szalézia, Stürzl M. Andrézia, házi nővérek voltak: Raab M. Brigitta, Fleischmann M. Zitta, iskolás újoncnők voltak: Kindermann M. Ignacia, Császár M. Stcfana, Szűcs M. Jozefa, Sallay M. Emerica, Dolberger M. Júlia, László M. Apollónia. FRANZ Mária Terézia, 1925. 53. A három jelöltnő: Hajek Mária, Attenberger Anna, Kohlberger Mária. FRANZ Mária Terézia, 1925. 53. A végleges jóváhagyás 1907. február 25-én történt meg. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára (a továbbiakban: BKMÖL) XII. 6. A Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Szerzetes Társulatának iratai, (a továbbiakban: XII. 6.) A társulat szabályai. 1930. 2.