Ónodi Márta: A kiskunfélegyházi Constantinum leánynevelő-intézet krónikája 1919. december – 1923. augusztus. Forrásközlés és kísérőtanulmány - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 12. (Kecskemét, 1999 [!2000])

A MIASSZONYUNKRÓL NEVEZETT KALOCSAI SZEGÉNY ISKOLANŐVÉREK RENDJÉNEK TÖRTÉNETE - A Társulat

az ifjúság tanítása és nevelése, viselték a főbb hivatalokat a Társulat kormányzatában és vezetésében; a házi nővérek a házi teendőket végezték. Fogadalomtétel után nem lehetett átlépni egyik csoportból a másikba. Nem vehették fel a Társulatba azt, aki még nem volt tizenöt éves, akit adósság vagy számadási kötelezettség terhelt, aki házasság kötelékében élt vagy más szerzetesrend tagja volt.

29 Ahhoz, hogy a jelentkezőt jelöltnőnek (postulans) felvegyék, szükséges volt, hogy betöltse tizenhatodik életévét, s ha iskolás nővér kívánt lenni, megfelelő pedagógiai végzettséggel kellett rendelkeznie. Azokat a fiatal, tizenhárom-tizennégy éves lányokat, akik hajlamot éreztek magukban a szerzetesi hivatásra, aspiránsoknak nevezték. A jelöltnők próbaideje egy év vagy legalább hat teljes hónap volt, ami arra szolgált, hogy meggyőződhessen mind a jelöltnő, mind a Társulat, hogy alkalmas-e a jelöltnő a zárdai életre.

30 Ennek letelte után ölthette magára a jelöltnő a Társulat szerzetesi ruháját, a beöltözéssel kezdődött az egy éves újoncidő (novíciátus), amit az újoncmesternő vezetése alatt a lelki képzéssel, a szabályok tanulmányozásával, a fogadalmas szerzetesi életre való felkészüléssel kellett eltölteni.

31 A szegénység, tisztaság és engedelmesség egyszerű fogadalmát a Társulat tagjai első-, másod- és harmadízben csak egy évre tették le, ezek után pedig három évre. Az ideiglenes fogadalmak hat éve után örökös fogadalmat tehettek, ha arra méltónak bizonyultak.

32 A legtöbb tekintély a Társulatban az általános (generális) főnöknőt és az ő tanácsát illette meg, rendkívüli esetben az általános káptalant. Az általános káptalant akkor hívták össze, ha az általános főnöknő hivatalviselési ideje lejárt, vagy ha meghalt, lemondott, vagy letették tisztjéből. Az általános főnöknő hivatala hat évre szólt, ezért a rendes káptalant hat évente össze kellet hívni. Altalános fönöknőnek csak olyan nővért lehetett választani, aki legalább negyven éves volt, legalább öt éve a Társulat örökfogadalmas tagja és törvényes házasságból származott.

33 Az általános főnöknő - akit Tisztelendő Anyának hívtak - kormányozta és igazgatta az egész Társulatot. Tanácsosnőivel együtt Kalocsán, az anyaházban lakott, három évente meglátogatta a Társulat összes házát. Az általános főnöknő nem lehetett egyúttal helyi főnöknő is.

34 A káptalan választotta meg a négy tanácsosnőt, az általános titkárnőt és az általános gondnoknőt is. A tanácsosnők közül az a nővér, akit elsőként választottak meg, lett az általános főnöknő helynöknöje (helyettese).

35 A (fiók)házak fönöknőit az általános főnöknő - tanácsának beleegyezésével - három évre nevezte ki, ez a tisztség újabb három évre meghosszabbítható volt, ugyanazon ház számára többször már nem. Házfönöknő csak örökfogadalmas nővér lehetett. A házfbnöknőt a rábízott zárda kormányzásában két tanácsosnö segítette, a ház javait, ingóságait és ingatlanjait a helyi gondnoknő kezelte.

36 BKMÖL XII. 6. A társulat szabályai. 1930. 4-5. Az 1903-as Szabályzat ennél szigorúbb feltételeket támaszt: a jelentkező nem lehet harminc évnél idősebb, nem lehet törvénytelen származású, nem lehet özvegy. A fenti és ezen körülmények esetén az Apostoli Szentszék felmentésére volt szükség. BKMÖL XII. 6. A társulat szabályai. 1930. 5. 31 Uo. 7. Uo. 10. 32 33 Uo. 33-37. Uo. 39-42. Uo. 37-38. Uo. 52-53. 34 35