Ónodi Márta: A kiskunfélegyházi Constantinum leánynevelő-intézet krónikája 1919. december – 1923. augusztus. Forrásközlés és kísérőtanulmány - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 12. (Kecskemét, 1999 [!2000])
A MIASSZONYUNKRÓL NEVEZETT KALOCSAI SZEGÉNY ISKOLANŐVÉREK RENDJÉNEK TÖRTÉNETE - A Társulat áttelepülése Magyarországra
szabályzatot írt a társulat számára. A társulat Csehországban nagy népszerűségre tett szert, 6 év alatt 10 új zárda alakult. A szerzetesnők jó híre nemsokára a határokon túlra is elterjedt. A Társulat áttelepülése Magyarországra Fontosnak tartom röviden megemlíteni, hogy a Miasszonyunkról nevezett Iskolanővérek rendjét kétszer is behívták Magyarországra. Csajághy Sándor 18 csanádi püspök hívására, 1858ban a rend régebbi ágának központjából, Münchenből érkeztek nővérek Temesvárra. Kunszt József 19 kalocsai érsek pedig 1860-ban a fiatalabb, csehországi rendházhoz fordult, s onnan hívta be székvárosába a nővéreket. Mivel a Kalocsára települt nővérek politikai okokból nem térhettek vissza Csehországba, Kalocsán hozták létre a Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek rendjét, melyet X. Pius pápa 1907-ben erősített meg véglegesen. így, bár mind a két társulat ugyanazt a nevelő, tanító munkát végezte, elkülönülésük mégis megmaradt. 20 Kunszt József kalocsai érsek már régóta foglalkozott a gondolattal, hogy székvárosában nevelő- és tanítóintézetet létesít lányok számára. Ennek érdekében kapcsolatba lépett a budweisi püspökkel, akinek egyházmegyéjében, Horazdiowitzban volt a feltűnő sikerrel működő Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek anyaháza. Kunszt arra kérte a budweisi püspököt, hogy küldjön néhány iskolanővért a Kalocsán alapítandó zárdába. A püspök továbbította Kunszt József kérését Franz Mária Terézia főnökasszony nak, s bár megemlítette a zárdaalapítással járó nehézségeket és jelezte a Csehországban is érezhető, megfelelő munkaerő hiányát, mégis eleget kívánt tenni a kalocsai érsek kérésének, hogy, Magyarország is élvezhesse a leányifjúság vallás-erkölcsi nevelésének áldásait". 21 Franz Mária Terézia főnöknő nem zárkózott el a kérés elől. A magyar nyelvismeret hiányából fakadó nehézségek legyőzésére azt a megoldást javasolta hogy küldjön az érsek a horazdiowitzi anyaházba magyar jelöltnőket, Jámbor szüzeket, kik elhatároznák magukat, hogy az Úr szolgálatában a női ifjúság nevelésére és oktatására szentelik életüket", 22 hogy ezeket a jelöltnöket kiképezzék hivatásukra, s hogy a jába. Horazdiowitzban lett 1854. október 29-én a társulat általános főnöknője. Mikor a csehországi Iskolanővérek meghívást kaptak Magyarországra, Franz M. Terézia is elutazott 1860-ban a kalocsai zárda átvételére. Eredetileg csak egy évig akart maradni, de a politikai viszonyok miatt nem térhetett vissza. Miután a magyarországi kongregáció elszakadt a csehországitól, Franz M. Terézia lett a Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulatának főnöknője. A Társulat pápai jóváhagyása után 1903-tól haláláig általános (generális) főnöknő. FRANZ Mária Terézia, 1925. 7., 19-29., 273. 18 Csajághy Sándor (1810. április 6.-1860. február 7.) 1833-ban szentelték pappá, 1844-től Kalocsán az egyháztörténeti tanszéken működött. 1846-ban érseki titkár és címzetes kanonok, 1851-ben csanádi püspök. Az egyházi irodalmon kívül költészettel is foglalkozott. MAGYAR ÉLETRAJZI Lexikon I. 292.; BALOGH Margit - GERGELY Jenő, 1996. 67. 14 Kunszt József (1790. június 28.-1866. január 5.) Esztergomban lett papnövendék, 1845-ben káptalani helynök, 1850-ben kassai püspök, 1852-ben kalocsai érsek lett. Nevéhez fűződik a kalocsai papnevelőintézet újjáalakítása. O hívta meg Kalocsára a csehországi Miasszonyunkról nevezeit Szegény Iskolanővéreket. MAGYAR ÉLETRAJZI Lexikon I. 1033.; BALOGH Margit - GERGELY Jenő, 1996. 62. 20 TÖRÖK József, 1990. 186-187. 21 FRANZ Mária Terézia, 1925. 45. 22 Uo.
