Oktatás, oktatáspolitika, iskolai élet a XX. század első felében - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 11. (Kecskemét, 1994)

Molnár János: Az iskola és az iskolai élet Nemesnádudvaron az 1900-as évek első felében

végezni. Néhány olyan követelményt fogalmaz meg, ami bepillantást enged a korszak iskolájába, a tanítók életébe, a tanulók hétköznapjaiba. Ezek a következők: Kéri a tanítókat, hogy a tanulókat tanítási időben disznóölésre ne engedjék el. Ám lakodalomba egy tanítási napot igénybe vehetnek. Tanítónak csak rendkívüli esetben ad engedélyt munkaidőben „lakodalmazni". 3. Tanítók a község életében A tantestület tagjai - szinte kivétel nélkül - jól beilleszkedtek a falu életébe. Ebben meghatározó volt, hogy valamennyien beszélték mind a német, mind a magyar nyelvet. Anyagi-erkölcsi megbecsülésük sem maradt el a szomszédos községek tanítóiétól. Amikor 1907-ben a tantestület fizetéskiegészítést kért - bérük „1000 k-ig és lakbér illetményük 200 k-ig" - a fenntartó politikai község azt meg is szavazza részükre. Sőt, 20 korona kertilletményt is biztosított számukra. A tanítók sokat vállaltak a lakosság általános és szakmai kultúrájának emelésében, így például a felnőttek oktatásában. Azoknak, akik írni és olvasni nem tudtak, az írás és olvasás elsajátítására tanfolyamokat tartottak. Azokat pedig, akik írni és olvasni tudtak, de valamely közbejött gátló körülmény miatt az általános műveltségre, megfelelő közismeretekre az iskolában nem bírtak szert tenni, a hétnek egy alkalmas napján általános alapismeretekre oktatták. A felnőtteket a közgazdaság egyes területein történt újításokkal is megismertették. Szinte minden évben rendeztek ismeretterjesztő előadásokat, analfabéta tanfolyamokat. Az eredményes munka érdekében a tanítók azt is vállalták, hogy korszerű eszközöket - vetítőket - alkalmaztak előadásaikon. Ezek működtetésének elsajátítására maguk is elmentek egy-egy ilyen felkészítő tanfolyamra. A falu leányai és asszonyai számára vissza-visszatérően főzőtanfolyamokat szerveztek. Népszerűek a községben a téli időszakban összehívott ének tanfolyamok. Nemcsak az iskoláskorúak körében működött énekkar. A községi ünnepélyeken rendszeresen szerepeltek az ifjúsági és felnőtt énekkarok is. A férfi tanítók közül kerültek ki a leventeoktatók is. A hagyományos leventefoglalkozásokon túl, e korosztály számára érdekes ún. „levente továbbképző" tanfolyamokon is nyújtottak ismereteket.