Oktatás, oktatáspolitika, iskolai élet a XX. század első felében - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 11. (Kecskemét, 1994)

Székelyné Kőrösi Ilona: Tanyai iskolaépítési akció a Duna-Tisza közén (1926-1930)

a korabeli Európa akkor már a 8 osztályos népiskola megvalósítása felé haladt. Klebelsberg ars poeticájának vallotta és ismételte: „Nekem az a hivatásom, hogy a közfigyelem fényszóróját arra a tényre vetítsem, hogy Eötvös József törvénye után 60 évvel a népiskolai törvény kellőképpen végrehajtva még nincs..." A kulturális célok és az erre fordítható összegek megszerzése - érdekében fáradhatatlanul harcoló Klebelsbergnek a tudományos, művelődési és egészségügyi intézmények látványos fejlesztése mellett az iskolahálózat bővítését is sikerült elérnie. A nagyszabású tanyai iskolaépítési akció megszervezésére a népszövetségi kölcsön felvételét követően kerülhetett sor. Az akciót az erről szóló törvényalkotás előzte meg. 1925 júniusában készült el az a tervezet, amely az országgyűlés közoktatásügyi és pénzügyi bizottsága elé került megtárgyalásra. A dokumentum „A mezőgazdasági népesség érdekeit szolgáló népiskolák létesítéséről és fenntartásáról" címet viselte. A parlament 1926. február lien vitatta meg, 1926. évi VII. tc-ként került be a Magyar Törvénytárba. Az iskolaépítési program öt esztendőre szólt, és ezen az időszakon belül, a legégetőbb gondok megoldására, 5000 népiskolai objektum megvalósítását tűzte ki célul. (Az 5000 objektum nem ugyanannyi iskolát, hanem - pontosan - 3475 tanterem és 1525 tanítói lakás felépítését jelentette.) Az akció lebonyolítása közben készült felmérések alapján Klebelsberg már jelezte, hogy az ötéves iskolaépítési programmal nem oldódik meg az iskolaügy gondja, s további fejlesztésre lesz szükség. A megkezdődött programot sürgősségi akciónak tekintette. Az iskolák felépítését államsegéllyel tették könnyebbé, erre az állami költségvetésből 25 millió aranykoronát ( = 60 millió pengőt) biztosítottak. Az új iskolák építési költségeinek 50%-át fedezhették államsegélyből. Az építési költség végösszegéből már előre levonták a fuvar, az igás, és a kézi munkaerő árát, mivel ezzel a környékbeli lakosok járultak hozzá iskolájuk építéséhez. A hiányzó összegeket a lakosság által fizetett iskolai pótadó biztosította. Az 1926. évi népiskolai törvénnyel létrehozták az Országos Népiskolai Építési Alapot, amelyből rövidlejáratú kölcsönöket folyósíthattak az igénylő községeknek. A népiskolai törvény és az építési akció nem terjedt ki a fővárosra. Az új iskolák létesítését foként az Alföldre, ezen belül is nagy-