Oktatás, oktatáspolitika, iskolai élet a XX. század első felében - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 11. (Kecskemét, 1994)

Székelyné Kőrösi Ilona: Tanyai iskolaépítési akció a Duna-Tisza közén (1926-1930)

Székelyné Körösi Ilona Tanyai iskolaépítési akció a Duna-Tisza közén (1926-1930) Bevezetés 1925-30 között a magyar oktatásügy történetének legnagyobb szervezett, központi irányítású iskolaépítési akciójára került sor. Eszmei irányítója gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter, a korszak kiemelkedő kultúrpolitikusa volt. Klebelsberg Kunó 1922 júniusától 1930 augusztusáig állt a kultusztárca élén. Egy évtizedes tevékenységét, elméleti munkásságát és kitűnő gyakorlati érzékét, szervezőkészségét kulturális reformok, tudományos, közművelődési és oktatási létesítmények sora fémjelzi. Kultúrpolitikai koncepciójában jelentős szerepet kapott a magyar elemi népiskolai oktatás ügye. A magyar közoktatás helyzetéről már a miniszterségét megelőző hivatalnoki évei alatt is igyekezett pontos és reális képet kapni; felméréseket végeztetett és nagy statisztikai anyagot dolgoztatott fel az iskolák számáról, állapotáról. Meggyőződéssel vallotta, hogy a művelődés nem pusztán kulturális kérdés, hogy az életszívonal és a termelési színvonal emeléséért a kultúrpolitika eszközeivel is küzdeni kell; Trianon után pedig az európai nemzetekhez való felzárkózást is a műveltségi szint emelésével vélte elérhetőnek. A trianoni békeszerződés következményei súlyosan érintették az egyébként is nagyfokú elmaradottsággal küzdő magyar iskolaügyet. Az iskolaépületek kétharmad része - köztük a dualizmus korában épített, magyar tannyelvű, állami jellegű népiskolák - az új országhatárokon kívül maradtak. A tankötelesek számához képest nagyon kevés iskola működött, különösen az Alföldön. Amikor Klebelsberg átvette a vallás- és közoktatásügyi minisztérium vezetését, az általa „maradék Magyarországnak" nevezett terület 8 millió lakosa közül több mint 1 millió 6 éven felüli analfabéta volt. Az elemi iskolai oktatás meglevő tárgyi, épületbeli feltételei nem voltak elegendőek a hat osztályos iskoláztatás biztosításához sem, miközben