Oktatás, oktatáspolitika, iskolai élet a XX. század első felében - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 11. (Kecskemét, 1994)

Székelyné Kőrösi Ilona: Tanyai iskolaépítési akció a Duna-Tisza közén (1926-1930)

pott helyet a puszta egyetlen kulturális intézménye. Páhi pusztán a Deutsch-Tibold család birtokán uradalmi magániskola működött, amelyek tanítóját is Deutsch-Tibold Frigyes fogadta fel, s akinek „munkaköri leírása" inkább gazdatiszté, mint tanítóé: „Teendői közé fog tartozni a gazdaság bármely ágában a cselédek és munkások felügyelete, etetések, abrakolások ellenőrzése, a számvitel ellátása és a szükséghez képest heti, havi, évi zárlatok utasítás szerinti elkészítése. Ezenkívül különös feladata leend az uradalmi iskolában a tankötelesek oktatása és nyivános vizsgákra való előkészítése." 98 Áldatlan körülmények között működött a Majsa határában lévő Kömpöc puszta iskolája: 63 négyzetméteres tanteremmel, 224 elemi iskolással és 57 ismétlőssel. A pusztát 1918-ban vette meg Kiskun­majsa az egri főkáptalantól, de adósságai miatt kénytelen volt átad­ni a bérlőknek. A kömpöci - állami jellegű iskolára a katolikus majsai iskolafenntartó gondoskodásából kevés jutott. 99 Az ún. érdekeltségi iskolák létesítéséhez fűzött remények or­szágszerte csekély eredménnyel jártak. A Tázlárhoz (akkor: Prónay­falva) tartozó Kötöny pusztán is évekig húzódott az iskolaépítés ügye. Az állam, a község és az érdekelt gazdák egyaránt igyekeztek áthárítani egymásra a falutól 15 kilométerre fedvő Kötöny pusztai iskola építését. Közben egy bérelt vályogház 20 négyzetméteres szo­bájában folyt a tanítás 65 gyerekkel. Az érdekeltséget a Magyar Tudományos Akadémia (a Vigyázó Ferenc gróftól örökölt 3000 hol­das birtokkal), 3-4 nagyobb gazda és több törpebirtokos alkotta. Az Akadémia gazdasági ügyeinek intézője azt javasolta, hogy érdekelt­ségi iskola helyett államsegélyes községi iskolát építsenek, a tázlári közgyűlés azonban minden segítséget megtagadott. A kultuszmi­nisztérium több alkalommal felajánlotta az államsegélyt, de iskola­építésre csak 1939-ben került sor. 100 98. Lakatos V. 1979. 45. 99. Lakatos V. 1979. 28.; KH 1928. nov. 30. A fagyöngy (Kömpöc) 100. „Nem lehet pontosan megállapítani, hogy miért, de az iskolaháború óta a 3000 holdas birtokot művelő gazdasági cselédek családjából 3-4, most pedig mind­össze 8 gyerek jár iskolába. Rédei János ispán később bevallotta, hogy Gerényi Jakab miniszteri tanácsos megparancsolta: nem szabad alkalmazni olyan cse­lédet, akinek tanköteles gyermekei vannak vagy lehetnek." Lakatos V. 1979. 31.

Next

/
Oldalképek
Tartalom