Oktatás, oktatáspolitika, iskolai élet a XX. század első felében - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 11. (Kecskemét, 1994)

Székelyné Kőrösi Ilona: Tanyai iskolaépítési akció a Duna-Tisza közén (1926-1930)

Tanyai kultúrközpontok — és utóéletük „E terem mindenünk: templomunk, iskolánk" - írták a kisrátai tanyavilág lakói egyetlen tantermükről. Az új tanyai iskolaépületek nem csupán az elemi iskolai oktatás színterei voltak. Szinte kivétel nélkül minden iskola rövid időn belül a környék kultúrcentrumává vált. Nemcsak a népiskolai ünnepségek, nyilvános vizsgák alkalmával jelentek meg a szülők az iskolában, hanem az egyházi rendezvényeken, a hetenként vagy kéthetenként tartott tanyai istentiszteleteken és más összejöveteleken is. Az iskolák mellett kialakított gyakorlókertek, faiskolák hozzájárultak a környéken lakók kertkultúrájának fejlesztéséhez. Ezeken az épületeken jelentek meg az első rádióantennák, itt hallgathatták az első rádióműsorokat.

101 A rádió mellett az iskolák számára beszerzett vetítőgépek, gramofonok, lemezek a gyermekek és a felnőttek művelődését, kitekintését egyaránt segítették.

102 Sok helyen a gazdakörök rendezvényei is az iskolában kaptak helyet, sőt itt volt az orvosi rendelés, a közigazgatási kirendeltség, esetleg az utolsó posta is.

103 A tanító fontos szerepet töltött be a tanyavilág életében: „...a gyermekek tanításán kívül a felnőtteknek is kulturális és gazdasági vezetője" - mint a Kiskőrös és Járása c. lap írta a tanítóság hivatásáról.

104 Sok olyan tanítóról tudunk, aki évtizedeken keresztül tanított ugyanabban az iskolában s együtt élte meg a tanyai emberekkel azok minden gondját és örömét. A Klebelsberg-akció során épült 101. A kecskeméti tanítók 1927 márciusában kérvényezték, hogy iskolaépületeiken elhelyezhessék a rádióantennákat. Kmét Népisk. Felügy. ig. iratok BKML VIII. 249. 46. 1927. márc. 10., Klebelsberg Kunó kultuszminiszter így írt a Pesti Napló 1929. máj. 5-i számában: „Gramofonnal és rádióval újra meg akarjuk teremteni a magyar dal kultuszát Magyarország összes oktatóihoz, különösen a néptanítókhoz legközelebb újabb körlevéllel fordulok, amelyben buzdítani akarok a népies költők rendszeres olvastatására nemcsak az iskolákban, hanem a népkönyvtárak révén a felnőtteknél is..." 102. Bánkiné Molnár E. 1987. 104. 103. Ezzel kapcsolatban a tanítók terhei is sokat növekedtek a két világháború közötti években. Gesztelyi Sándor: Magyar tanya című könyvében a tanítók feladatairól kifejtett elképzeléseit Irházi Sándor bírálta a Nagykőrösi Híradó 1927. ápr. 24-i számában. 104. Kiskőrös és Járása 1926. nov. 13.