Oktatás, oktatáspolitika, iskolai élet a XX. század első felében - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 11. (Kecskemét, 1994)

Székelyné Kőrösi Ilona: Tanyai iskolaépítési akció a Duna-Tisza közén (1926-1930)

meket. Ilyen rövid idő alatt korábban egyik településen sem került sor ennyi új iskolaépület átadására. Néhány évvel később - a gazdasági helyzet romlásával - az akció már nem lett volna megvalósítható. Az akkori szükségletnek megfelelően kiépült Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas teljes tanyai iskolai hálózata. „1930-ban ...huszonkét tanyai iskola állt fenn a város határában, amelyekben két igazgató felügyelete mellett negyven tanító tanított 1585 mindennapi iskolakötelest és 568 gazdasági továbbképző tanfolyamos tanulót, míg a belterületen csak 264 volt az állami elemi iskolába beírt tanulók száma, a róm. kat. iskolába 226, a zsidó iskolába pedig 55 tanulót írtak be, úgyhogy Kiskun-Halas város elemi iskolái most már úgy meg vannak szervezve, hogy sem helyszűke miatt, sem iskola távolsága miatt az iskoláztatás nincs többé akadályoztatva, s az írni, olvasni nem tudók száma nagyon le fog csökkenni a jövőben" - írta Kiskunhalas történetének krónikása, Nagy Szeder István.

88 Új iskolák épültek Kecskemét, Nagykőrös és Cegléd kiterjedt tanyavilágának legsűrűbben lakott pontjain. Kecel határában az új katolikus iskolák némelyike a zugtanítók működését váltotta fel. Ekkor kapott iskolát Akasztó, Kerekegyháza, Orgovány, Kiskőrös, Soltvadkert, Izsák, Jakabszállás, Kunszentmiklós, Kiskőrös külterülete, a kalocsai Rokkanttelep, és az akkor épült iskolák működtek évtizedeken át Majsa, Lajosmizse, Szabadszállás, Solt határában is. Baján négy tanterem épült, az akkor Bács-Bodrog megyéhez tartozó községekben összesen 94 objektumot (68 tantermet, 26 lakást) adtak át, többségük katolikus jellegű volt. Hét iskolával, összesen 12 tanteremmel gyarapodott Bácsalmás, és több iskola épült Jánoshalma, Borota, Katymár, Mélykút és Tompa külterületein is. Az akció befejezésével azonban itt sem oldódtak meg teljes mértékben az iskoláztatással kapcsolatos gondok. Az 1926-30 közötti időszak az eredeti elképzelések alapján is ún. sürgősségi akció volt, amelynek a legégetőbb szükségletek megoldása volt a célja. Hiányosságok, megoldandó problémák a sürgősségi akció utáni évekre is maradtak bőven. Ugyanakkor néhány év alatt olyan változások történtek, amelyek a Klebelsberg által kidolgozott tervekhez képest is többletfeladatot jelentettek az illetékes községeknek. Az egyik fontos tényező a gyermeklétszám növekedése volt. Ezen a tájon ritka volt az egyke, a tanyai - különösen a katolikus 88. Nagy Szeder I., 1936. 62.