Oktatás, oktatáspolitika, iskolai élet a XX. század első felében - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 11. (Kecskemét, 1994)

Székelyné Kőrösi Ilona: Tanyai iskolaépítési akció a Duna-Tisza közén (1926-1930)

vallású - lakosságot több gyermek jellemezte. A kivételek közé tartozik Akasztó, ahol 1930-ra csökkent a tanulók száma a sok járványos betegség és a magas csecsemőhalandóság miatt.

89 Kecskeméten a természetes szaporodás 1920-1930 között 11,1% volt, a 15 éven aluli gyermeklétszám pedig 26,9%; ezekkel az értékekkel a két világháború között a „gyermekek városának" nevezett település az országos lista ötödik helyén állt. Kiskunfélegyházán még ennél is magasabb volt a természetes szaporodás és az iskoláskorúak száma, az országos lista második helyén állt:

90 Település Természetes szaporodás 15 éven aluliak Hajdúhadház 15% 33,7% Kiskunfélegyháza 12,6% 31,0% Hajdúnánás 12,0% 29,5% Salgótarján 11,5% 28,1% Kecskemét 11,1% 29,6% Kiskunhalas 8,7% 26,2% Nagykőrös 6,8% 25,6% Cegléd 6,2% 24,9% Szeged 6,1% 24,0% Kalocsa 3,6% 25,8% Ugyanakkor növekedett a tanyai lakosság aránya. Míg 1920ban a kecskemétiek 51,4 százaléka lakott tanyán - mar ez is kivételesen magas szám -, 1930-ban 56,2 százalék.

91 Belterületi lakos Külterületi lakos 1890 58,7% 41,3% 1900 53,8% 46,2% 1910 50,7% 49,3% 1920 48,6% 51,4% 1930 43,8% 56,2% A mai Bács-Kiskun megye több településén újratermelte az iskoláztatási gondokat a városból való kiköltözések és az egészséges arányú népszaporulat révén gyarapodó tanyavilág. Az 1920-30-as években még nem zárultak le a Duna-Tisza közén oly erőteljes 89. Lakatos V., 1988. 79. 90. MeréteyS., 1935. 79. 91. Thirring L., 1935. 58.