Oktatás, oktatáspolitika, iskolai élet a XX. század első felében - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 11. (Kecskemét, 1994)

Székelyné Kőrösi Ilona: Tanyai iskolaépítési akció a Duna-Tisza közén (1926-1930)

álltak a régi kulturális hagyományokkal rendelkező mezővárosok tanyás határaik problémáival együtt is - mint az új telepítésű homoki aprófalvak vagy az uradalmak majorjai, ahol esetenként még az 1920-as években is zugtanítók és vándortanítók pótolták az iskolát. A jól szervezett és gyors építkezésre az akciót felkészülten váró tv. hat. jogú város, Kecskemét mutatott példát, ahol már 1926-ban felépült a községi jellegű új iskolák zöme. A legkirívóbb ellenpéldákat az uradalmak és a homoki új parcellázások területén találhatjuk. A törvényben szereplő ún. érdekeltségi iskolák létesítésére a Duna-Tisza közén sem került sor. A Duna-Tisza köze, illetve a mai Bács-Kiskun megye iskolatörténetében is kiemelkedő fontosságú akció részleteit elsősorban a Bács-Kiskun Megyei Levéltár és a Kalocsai Érseki Levéltár iratanyaga alapján tárhattuk föl. (A mai Bács-Kiskun megye határain kívül eső települések közül csak Cegléd és Nagykőrös iskolaépítési akcióját érintjük.) Munkatársaikat köszönet illeti az anyaggyűjtés során nyújtott segítségükért. Az építkezések előkészítése Az iskolaépítési akcióról az országos és a helyi sajtóban megjelent közlemények, valamint a helyi elöljáróságoknak és tanfelügyelőségeknek megküldött minisztériumi leiratok tájékoztatták az illetékeseket. Ezek a dokumentumok információt nyújtottak az iskolaépítések előkészítésével kapcsolatos minden fontos teendőről és feltételről. Klebelsberg Kunó vezetése alatt a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban az akciót megelőzően több éven át folyt adatgyűjtés valamennyi törvényhatóság iskolaügyére vonatkozóan. A rendszeresen bekért és évenként felülvizsgált statisztikai adatok alapján nyilvántartást vezettek azokról a helyekről, ahol új iskola építését látták szükségesnek. A teljes iskolahálózat kiépítésének tervét e munkálatok alapján készítették el és megküldték az érdekelt közigazgatási bizottságoknak. Az adatgyűjtésben és tervkészítésben résztvevő hivatalnokok azonban a helyszíneken sohasem jártak és nem ismerték eléggé a helyi viszonyokat. Éppen ezért került bele a népiskolák létesítéséről szóló törvénybe a helyszíni ellenőrzésekről szóló rész. A „hármas