Szilágyi Tibor: Szélsőségek Kecskemét időjárásában - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 10. (Kecskemét, 1993)
II. Levéltári forrásanyag
1779/80. Oly erős tél, hogy márczius végén se láttatott csira... (. K. J.) 1781/82. Ezen a télen kivált 13-17 februarii oly nagy hidegek voltak, mineműek ritkán esnek. Az Urvacsorában lévő bor a pohárban megfagyott és jeget kellett inni. József napja (március 19.) felé oly havak estek, hogy sokáig szánon jártak. (M. S.) 1782. február közepén a nagy hideg következtében az úrvacsora bora is befagyott a kehelybe. (B. J.) 1783/84. Ennek az évnek (1783) a vége felé kemény tél kezdődött és noha december 27-én, 28-án és 29-én meleg déli szél fujt, amitől a hó rohamosan olvadni kezdett, mindazonáltal 30-án és a következő napokban a tél ismét szerfelett szigorú lett, a növekvő összetapadt hóban csak gyalogosan lehetett menni. (F. HD.) Január. Ezen esztendőben irgalmatlan hideg volt... (B. J.) Ezen esztendőnek irgalmatlan januariusa volt... (K. J.) 1786/87. Januárban szántottak, februárban a mezők virággal teljesek és marti us végén a szőlőgerezdek már láthatók... (VU 1862. mart. 2.) 1788/89. 1788. év ősze is igen meleg volt; annyira megért a szőlő, hogy mustját az édességtől inni alig lehetett. Deczember 13-ától azonban a következő évi február 17-ig szokatlanul hideg tél uralkodott, sok ember fagyott meg, sok a hideg miatt elnyomorodott: a farkasok elszaporodtak és seregesen támadtak a falvakra. (H. I. Fk. 1890. XVIII.) Deczember 20-án olyan magas hóesés volt, hogy reggel a felkelő emberek nem tudták az ajtókat kinyitni, a magas hó miatt... (KK. 1936. febr. 16.) 20-ik deczembrisben és az azt követő napokban oly nagy hó esett, hogy az emberek miatta nem mehettek... (JK. J.) A hideg miatt igen sok ember megfagyott s a farkasokkal nem birtak... (B. J.)
