Szilágyi Tibor: Szélsőségek Kecskemét időjárásában - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 10. (Kecskemét, 1993)

II. Levéltári forrásanyag

Ezen esztendőnek eleire való rövid jegyzetek: 1-so, Deczember 13-ik napjától fogva ad. 17. jan. tartott kellemetlen hideg amilyenre senki, még az astronomika jegyzések sem emlékeznek, számtalan embert megvett, vagy tagjaiban megnyomorított szélyel az országban: kivált a táborozó katonák és eleséget költöztető szekeresek ezen hidegnek legtöbb kárát vallották. E hidegségben a farkasok ugy elszaporodtak, hogy seregestől mentek a falukra és károkat tettek... 2- dik. A téli nagy hóból mindenfelé nagy vizáradások lettének. Mindenféle dolgok megdrágodtak, kivált szük lévén a széna és abrak, a lovak és szarvasmarhák hallatlan áron költenek... 3- dik. A mult ősszel (1788) volt szüret tökéletességre menvén, oly édesek voltak a borok mindenfelé, hogy alig lehetett inni, A bor ára ugy felment, hogy egy öreg cseber (kb. 85 l) 12 rf. vala... (Ke. J.) November 12-én Gyöngyösre indult a házfőnök atya. A levegő mérsékelt volt, aztán hirtelen — a vásár idején — (november 25, Katalin napi vásár) télire változott és elviselhetetlenül megfagyasztott mindent, csak rövid enyhülés volt a tél egész idején. Ekkor támadtak a betegségek különböző fajai, amelyek sokak lelkét az örökkévalóságba vezették a következő hónapokban... December 28. Bőségesen esett a hó és a nagy szél viharossá tette a levegőt. Több napon át — még jó ruhában is — tűrhetetlen volt a téli hideg. Január. Amikor a nagyon hideg idő volt, a különböző betegségek nemei szedték áldozataikat... (F. HD.) Egyes helyeken kiveszett a vetés a hó alatt... (HM. 1882.1.) 1794/95. December: A vendégek szobáiba két takarót, népiesen „Paplan"t és „Madracz"-ot szerzett be a házfőnök atya. Ez az év szerfelett havas és szigorú volt, egész május elejéig. Emiatt a széna erősen rothadt. Ebben a hónapban (1795. január) sok birka lába elfagyott a kemény hideg miatt. (F. HD.) Ezek miatt lett a' gabona szükség, melyet nevelt az is, hogy 1795-ik esztendőben oly nagy és hosszú tél lett, hogy Gergely napig (március 12.)a juh és a szilaj lovak is folyvást takarmányon voltak 13 hétig; elromlottak ez alatt a gazdák jószágjaik elannyira, hogy tavasszal, általában gondolva, fele jószág sem maradt meg, ekkor