Szilágyi Tibor: Szélsőségek Kecskemét időjárásában - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 10. (Kecskemét, 1993)

II. Levéltári forrásanyag

13 1750/51. 1750/51. A tél szokatlanul szigorú, a tavasz árvizes volt az Alföldön. Télen a nyulakat kézzel lehetett fogni, a farkasok az istállókig tolakodtak... (M. S.) ...a nagy hóban az Alföldön kézzel fogták a nyulakat, a farkasok az istállókra támadtak... (B. J.) 1758/59. Meleg tél; február elején a legyek már széltébe röpködtek. Szt. György nap ((április 24.) előtt két héttel a réteket már szántották... (VU. 1862. márt. 2.) 1774/75. Ebben az évben körülbelül november közepén nagyon zord, havas tél köszöntött be, kitartva egészen február közepéig, emellett nagy volt a hiány élelemben, szénában, amelyből így egy nagyobb öl ára 100 rajnai forintba került, ugyanis a juhok nagy tömegét már három hónapja — a hó miatt — szénával kellett tartani. Február 15-én kezdődött a Duna áradása — ugyanis a hó és a jég hirtelen olvadásnak indult — annyira, hogy mindkét partot elöntötte a víz és mindenhol a környéken hatalmas károkat okozott. A jégtől a Duna medrében összegyűlt víz a városokat, mezővárosokat és a falvakat elöntötte... (F. HD.) 1777/78. Kikelt az idő die 22-a Januarii este hat órakor pláne az égen villámlás; már 8. januárban lehetett szántani. (K. J.) ...januárban sok villámlás, Pál napján (január 25.) oly meleg, hogy a gyerekek a vízben széltében járkáltak s május elején a cseresznye megért... (VU. 1862. márt. 2.) 1778/79. Ez az év (1779) igen szigorú volt, a roppant hideg miatt, amely száraz volt. Mégis az a szerencse, hogy a hideg előtt, itt a mi részeinken bőven hullott hó, de ez aztán tavasszal csak csekélyen áztatta meg a földeket és vetéseket és ezért nagy szárazság volt az új évtől kezdve egészen a nyár végéig. (F. HD.)