Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)
A Klapka-ház története - 1. Az épület és tulajdonosai
A Klapka-ház története Kecskemét, Klapka u. 34. számú ház 1. Az épület és tulajdonosai Napjainkban már neemcsak a helybeliek, hanem az ide látogató turisták is inkább a Bozsó-gyűjtemény hajlékaként ismerik ezt a házat. Természetes, hogy az a válogatott szépségű és gazdagságú népművészeti, iparművészeti, s nem utolsó sorban képzőművészeti anyag, amelyet Bozsó János Munkácsy-díjas festőművész gyűjtőszenvedélye felhalmozott falai között, inkább a művész nevét és felejthetetlen gyűjteményét kapcsolta ehhez az épülethez. Ezt a népszerűségét Bozsó János beköltözése előtt, omladozó falára erősített Klapka—emléktáblának nem sikerült negalapoznia. S mióta az ide látogató vendégek nagy csoportjai rácsodálkoznak a remekművű XV. századi ácsolt faládára, vagy az ónedények, a népi korsók, a habán cserépedények és a gyűjtemény több ezer darabjának bármelyikére, akkor egy-egy pillantással emlékezetükbe vésik azokat a falakat is, amelyek már az 1832-34-es évek óta őrzik Klapka György diákkori emlékeit. Ma már kilenc kiállítóterem, nagyméretű műterem, pihenőszoba, raktár és mellékhelyiség tartozik a Bozsó-gyűjteményhez. Ekkora alapterülettel nem rendelkezett az egykori Klapka-ház. Kibővítése előtt — 1973-ban — a már majdnem kétszáz évvel ezelőtt épült házból még csak az első három kiállítóteremnek megfelelő alapterület, vagyis az alápincézett épület állt. Munkánk során a Bozsó-gyűjteménynek ezzel a legrégibb részével foglalkozunk, s ennek történetét próbáljuk megírni, az eddig ismert adatok alapján. Elöljáróban néhány mondattal a ház különleges alakú és szokatlanul nagyméretű telkéről is érdemes megemlékeznünk. Eredeti nagyságára jellemző, hogy 1961—62-ben ezen építették fel az építőipari vállalat, majd 1964-67 között két ütemben a tervezők székházait. Nagysága pontosan 809 négyszögöl volt, s ezen a területen majdnem négy szomszédos telek is elfért volna. A több mint fél hold nagyságú belterületi házas telekrészt történetének több mint kétszáz éve alatt mindig a legtehetősebb városi lakosok tulajdonában találjuk, hiszen a magas telekár, illetve ésszerű kihasználásának hiánya miatt kevésbé tehetősek aligha gondolhattak
