Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)
A Klapka-ház története - 1. Az épület és tulajdonosai
megszerzésére. Történetének majdnem egész ideje alatt két utca — a mai Fecske, volt Reiszmann Sándor — és az ugyancsak mai Klapka utca — határolták. Különleges alakját az adta, hogy a Klapkaház legmélyebbre nyúló udvari szárnyáig ért a mai Fecske utca 23. számú telek, így maga a lakóépület a félholdas ingatlannak a Klapka utca nyúlványán helyezkedett el. Telkének egykori tulajdonosairól, a város társadalmában elfoglalt helyeikről, vagyoni állásaikról — a helyi levéltár gazdag anyagának jóvoltából — a XVIII. század elejéig visszamenően is beszélhetnénk. Miután elsődleges feladatunk a Klapka-ház történetének megírása, ezért a tulajdonosok krónikáját elegendőnek ítéljük azzal a családdal kezdeni, amely a házat felépítette. Könnyű helyzetünk lenne, ha rendelkeznénk a ház építési engedélyével, vagy legalább átlapozhatnánk a stíluskritikai alapon vélt építési idő tanácsi jegyzőkönyveit. Ezeket azonban megsemmisítette a puszta idő. Ha utcai homlokzata — rendkívüli szerénysége miatt — egyáltalán elárul valamit építési idejének stílusirányzatáról, akkor arra a későbarokkra kell gondolnunk, amely a már-már a klasszicizmusba való átmenet korát idézi. De ebből a korból nincsenek tanácsi jegyzőkönyvek, így helyettük a Klapka-ház építési idejére pincébe beépített mestergerendára vésett 1786-os évszám ad tájékoztatást. Valószínűleg nem tévedünk, ha ezt az évet tekintjük az építés idejének, hiszen az évszámmal jelölt gerendának olyan a pince szerkezetében elfoglalt helye, hogy beépítése csakis a pincével együtt történhetett. Különös gondot fordítottunk a ház egykori tulajdonosainak megismerésére. Már kutatásaink kezdetén rendelkezésünkre állt a város tizedeket feltüntető és házszámokat is tartalmazó térképe. Ezen a Klapka-ház 1832-ben, vagyis Klapka György első kecskeméti diákéveiben VI. tized, 1944. számmal volt jelölve, és ekkor a házat Klapka Friedrich császári és királyi hadnagy tulajdonában találtuk. 1 1. Bács-Kiskun Megyei Levéltár IV. 1504 Kecskemét város Tanácsának iratai, összeírások. Kecskemét város lakosai vagyonának feljegyzése 1831-32. Tekintettel arra, hogy a felhasznált levéltári anyag mindegyike innen való, később csak a fondok és az állagok jelzéseit rögzítjük.
