Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)

A Műkert és a Művésztelep története - 2. A Művésztelep megvalósítása

mint O Így ai Ferenc is megtekintették a már tervbe vett építkezés helyét. Nevezettek 1910. február 17-én jártak Kecskeméten, és tárgyaltak a vendéglátó polgármesterrel is. Megbeszélésük eredményét február 25-én véglegesítették.

225 Tudunk arról is, hogy a telepítés helyének kiválasztásában Kada Elek még az ún. „fiatalok" csoportjának egyik vezetőjétől, Kós Károlytól is véleményt kért, aki a polgármester meghívására Szivessy Bélával együtt járt a Műkertben. Ezúttal Kós Károly a telep építészeti kialakítására is véleményt mondott. így könnyű megérteni, hogy miért van hasonlóság a Kós és Jánszky által tervezett zebegényi templom és a művésztelepi több műtermes műterembérház lépcsőházi tornya között.

226 A több műtermes épület tervei az épület funkcióját őszintén feltáró módon készültek el. Előreugró tornyával, nyitott loggiás felső folyosójával, magas oromzatos sarokrészekkel ez az alkotás emelkedett ki építészetileg az épületek eredeti együtteséből. Változatosan képzett tömegarányokkal és részletformákkal tervezték meg a művészvillákat is. Különösen a látható farészek szokványostól eltérő megoldásaival, a telekalakítás ötletessége, az egyes épületeknek a fás környezetben való újszerű elhelyezése festőivé varázsolja a látványt

227 A festőiskola egyszerű kialakítású volt. Északi oldalon beépített három hatalmas ablakkal volt megvilágítva. Felső térelzáró szerkezetét maga a nyitott fedélszékes nyeregtető képezte. Tetőkialakítása festői megoldásokat tükrözött. Helyileg a több műtermes mai alkotóház és a villák között épült fel, a park és a vasút közötti nagyrét határán. Már állt a földrengés idején, így tudunk arról, hogy sérüléseket kapott. Falain is megrongálódtak a Perlrott Csaba 225. Simon Magdolna: Tervek és épületek. (Kecskemét építészete a századfordulón a Bács-Kiskun Megyei Levéltár tervanyagának tükrében. In.: Cumania VIII. kötet.) 226. Sümegi György: Építészeti törekvések Kecskeméten a századfordulón. (Műemlékvédelem. 1981. II. sz. 146. oldal.) 227. Uo. mint 225. 146-147. oldal