Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)

A Műkert és a Művésztelep története - 2. A Művésztelep megvalósítása

Vilmos által készített sgrafittók, amelyeket az eredetinél jóval egyszerűbb kivitelben állítottak helyre.

228 Kecskemét közönsége, élén Kada Elek polgármesterrel, a tervezett iparművészeti telepért, mint a város képzőművészeti jelentőségének — és kulturális felemelkedésének ezért az egyik intézményéért 227.261 korona 10 f-t áldozott.

229 Miután a közgyűlés a legkülönbözőbb gondolkodású városatyákból tevődött össze, ezért az idegenek által is tekintélyesnek tartott összeg megszavazásának jelentős ellenzéke is volt. Főleg a legtöbb adót fizető virilisek körében úgy vélték, hogy ennek az intézménynek „nem lévén közvetlen haszna és hasznosíthatósága", ezért ellene szavaztak. Pedig bérleti díj formájában a Művésztelep is annyi évi jövedelmet hozott, mintha a beruházás összege bankban kamatozott volna 5-6% mellett.

2, A szőnyegszövő iskola és a kerámiaműhely már alig igényelt számottevő beruházást, mert a város tulajdonában álló épületekben jelölték ki helyeiket. A Művésztelep épületeinek kivitelezési munkáit 1910. szeptemberében kezdték meg. Pontos helyeiket 14-ikén tűzték ki a helyszínen. Ünnepélyes alapkőletételét október 8-ikán tartották meg. Ezen az eseményen Lechner Ödön is részt vett, aki a Rákóczi út végére tervezett víztorony általa elkészített tervének bemutatása miatt tartózkodott a városban.

231 Kivitelezését — az építési napló szerint — 1910. szeptember 22-ikén megkezdték, s ugyancsak a napló alapján, 1911. december 1-jéig lehet figyelemmel kísérni a kivitelező tevékenységét. Vállalkozói árlejtési versenytárgyaláson, mint a legolcsóbb ajánlatot benyújtók szerezték meg a munkát. Jóllehet, hogy a versenytárgyalás kiírását már az 1910. május 12-ikén tartott rendkívüli közgyűlés elrendelte, mégis jelentős késedelmet okozott az első árlejtési tárgyalás eredménytelensége. A várt kedvező ajánlatokról a városi tanács csak az 1910. szeptember 20ikán tartott közgyűlésen számolhatott be. Ennek alapján a pályázók a négy munkacsoport feladatainak elvégzésére adhattak be ajánlatokat. 228. Simon Magdolna: Jánszky Béla és Szivessy Tibor kecskeméti munkássága, (kézirat 3. oldal) 229. IV. Közgyűlési jk.: 1910. szept.20. 286. tétel. 230. IV. 1908. Küzgyűlésijk: 1910. május 12. 145. tétel. 231. Kecskemét múltja a képzőművészetben. 9. oldal