Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)

A Műkert és a Művésztelep története - 1. A Műkert és Művésztelep története - a) A Műkert létesítése

köralakú, hatalmas virágágy van itt az épületre merőleges tengelyre felfűzve. Legérdekesebb volt ezek közül a kertészlaktól számított második körönd, mert hosszú időn át itt állt Katona József második szobra.

207 Az elsőt — Dunaiszky László alkotását —- a vasútkertben állították fel 1861-ben. Katona Józsefnek ezt a szobrát Tomori Anasztáz mérnök, a magyar tudományos és művészeti élet mecánása, Arany János nagykőrösi tanártársa készíttette. 1854-ben hatalmas örökséghez jutott, tanári állásáról lemondott és vagyona nagy részét a tudományok és művészetek támogatására fordította.

208 Katonának, a Bánk bán nagy költőjének ezt a bronzba öntött szobrát a mecénás Czélkúti Züllich Rudolf szobrásszal készíttette el, aki a csizmás, magyaros ruhába öltöztetett, álló alakos költőt ég felé tekintve, jobbjával magasba emelt tollal mintázta meg 1857-ben. (Öntötte: C. Mohrenberg Bécsben). Először nagyon előkelő helyen, a pesti Rákóczi út Astoria felőli végén álló egykori Nemzeti Színház homlokzata előtt helyezték el. így lett ez az alkotás Pest első köztéri szobra. Felállítása után a közönség körében azonnal megindultak az élcelődések. „A szobor ugyanis olyan esetlen, olyan kezdetleges volt, hogy nem lehetett közömbösen nézni. El is távolították, mégpedig a Nemzeti Színház udvarára, ahová már nem ért a közönség szeme. (1860.) De a színészek sem bírták ki sokáig ezt a látványt. Addig mozgolódtak, míg Tomori szekérre rakatta a bronz Katonát, és elfuvaroztatta."

209 Útja ezúttal még nem Kecskemétre, hanem Tomori Monor melletti Gomba községben fekvő birtokára vezetett, s csak 1881-ben került a kecskeméti Műkertbe, a mecénás ajándékaként.

210 Talpazatát idővel futórózsa ölelte körül. Ott piroslottak a rózsák a költő lábainál. Hosszú időn át színészek zarándokoltak ki a szoborhoz. 1944-ben a Műkert körüli harcokban lövések érték a költő alakját. 1952-ben ismét kocsira került a szobor, és a színház melletti parkba telepítették, ahol a mai Katona-emlékmű helyén állt, 1962 szeptemberéig. Ezúttal is tovább vándorolt, s ma a Katona 207. Kecskeméti Nagy Képes Naptár. 205-208. oldal. Vajda László cikke. 208. Magyar Életrajzi Lexikon. II. kötet 879. oldal 209. LYKA Károly: Budapest szobrai (Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata Budapest, 1955.) 8. oldal 210. JOOS Ferenc: A vándorszínészettől az állami színházig. Kecskemét színészetének krónikája. Kiskunság Kiskönyvtára 3. sz. (Kecskemét, 1957.) 53. old.