Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)

A Műkert és a Művésztelep története - 1. A Műkert és Művésztelep története - a) A Műkert létesítése

József Gimnázium előcsarnokában látható ez a hányatott sorsú szobrászati alkotás. A költő szobrának műkerti helye más érdekességet is nyújtott a látogatóknak. Erről a pontról a maga varázsos erejével és tiszta szépségével feltárult a puszta, amelynek határa beleveszett a végtelenségbe. Más nézőpontból a fák különböző csoportjai tették változatossá a kert látványát. Voltak itt hatalmas hársfák, juharfák, akácok, gledicsiák, kőrisfák, de különleges díszfák is emelték a kert látványát. Helyenként látható volt a tormbita alakú virágaival ékeskedő Paulownia imperialis, vagyis a császárfa. Innen sem hiányoztak a minden más fától eltérő alakú leveleikkel a tulipánfák. Külön csoportokban álltak a tölgyek, a nyírfák, az örökzöldek és a szomorúfüzek. Látogatottságának fokozására sok ötlet született. Javasolták a tánccsarnok olyan kialakítását, amely lehetővé tenné, hogy télen korcsolyázás céljaira is hasznosíthassák. Hiányoltak innen egy kecses kialakítású pavilont vagy gloriettet, s szívesen láttak volna a facsoportok között egy mű várromot is. Jelentősen növelte volna a kert látogatottságát, ha a cukrászdát és a sörözőt nem csupán a rendezvények alkalmával, hanem máskor is működtették volna. De leginkább annak volt igaza, aki a Műkert nagyobb kihasználtságát az oda vezető út kikövezésétől remélte. Aligha tévedett, hiszen a sáros, latyakos és közvilágítás nélküli utakon nem volt tanácsos közlekedni, főleg az éjjeli órákban.

211 1894-ben teljesen megszüntették a Műkert gyümölcskertészetét, és az egészet díszkertté alakították át.

212 Ez a döntés az eddigi épületállomány újabb gazdagítását vonta maga után. Most már elodázhatatlanná vált egy fűtőberendezéssel ellátott üveg- és melegház építése, melynek ügyében a város közgyűlése 1896. december 14-én hozott határozatot.

213 A Műkerttel a századfordulóra újabb oázis keletkezett Kecskeméten, a homok városában. Nagy kincset jelentett ez már akkor is, hiszen ebben az időben csak a vasútkert és a Gyenes-kert (mai Gyenes tér) adott lehetőséget kikapcsolódásra, felüdülésre. 211. Kecskeméti Nagy Képes Naptár. 1893. év, 205-208. oldal 212. IV. 1908. Közgyűlési jk.: 1894. évi 291. tétel 213. IV. 1908. Közgyűlési jk: 1896. évi 313. tétel